Századok – 2007

KÖZLEMÉNYEK - Bariska István: III. Frigyes gyámsági kormányzása és Nyugat-Magyarország V/1153

III. FRIGYES GYÁMSÁGI KORMÁNYZÁSA ÉS NYUGAT-MAGYARORSZÁG 1185 ki ügyesen kitért.154

Az országtanács 1446. február 9-ére így egybehívta a rendeket. Ez alkalommal Székesfehérváron dönteni kellett a kormányzóválasztás idejéről és helyéről. A különböző érdekeket megjelenítő országtanács azzal tisztában volt, hogy mekkora jelentőségű lépésre szánta el magát. Ezért határoztak többek között arról, hogy az országnagyoknak, hivatalviselőknek le kell mondani tisztségükről, mert azok betöltése az országgyűlés joga. Itt mondták ki azt is, hogy az országnagyok titkos megállapodásai semmisnek tekintendők.155

Ez a kiemelt két részlet is jól érzékelteti, hogy a Hunyadi-Újlaki-féle paktum titkossága mennyit ért. Nem is ez volt persze a perdöntő, hanem az, hogy kettejük szándékából az országtanács és az országgyűlés ismert érdekviszonyai közepette mennyi vált valóra. Volt az országtanácsnak olyan határozata is, amelynek értelmében Hunyadinak a Ciliéi grófok megfékezésére hadba kell vonulni. Úgy tűnik, az országtanács arról viszont még nem tudott, hogy Újlaki Miklós 1446 januárjában az 1436 óta birodalmi fejedelmi címet viselő Cilleigrófokkal véd- és dacszövetséget kötött. Ehelyütt fel kell tenni a kérdést, vajon Ciliéi Frigyes és fia, Ulrik, továbbá Posztumusz László nagyanyja, Ciliéi Borbála milyen szándékkal követhették Hunyadi politikai pályáját? És milyen indulattal tekinthetett 1445-ben Hunyadi a Cilleiekre, akik a Thallóczi Matkó horvát bán halála után hozzájuk hű püspökkel töltötték be a zágrábi püspökséget, hovatovább fontos birtokokat foglaltak el? Egy dolog bizonyosnak tűnik. Nevezetesen az, hogy Hunyadi János Frigyes hallgatólagos engedelmével akarta a Cilleiket megfékezni, hiszen Frigyes és a Cilleiek között is súlyos ellentétek feszültek, amióta Luxemburgi Zsigmond császár a Cilleieket mintegy kiemelte a Habsburgok hűbéri hatalma alól. Annak ellenére, hogy Frigyes és a Cilleiek között megegyezések, sőt örökösödési szerződés is létrejött.156

A Cillieieket azonban a horvát-szlavón térségben nem lehetett megtörni. 1448-ban ezért Hunyadi és a Cilleiek formális békével zárták le a konfliktust, amelyben Ciliéi Frigyes és Ulrik megtarthatták a báni méltóságot, miközben forma szerint a rendi kormányzatnak vetették alá magukat.157 1446. június 6-án Hunyadit tehát úgy választották kormányzóvá, hogy abban a teljes nemesség szavazata is benne volt. Szükség volt tehát arra, hogy a Frigyes-párti, pontosabban az V László királyságát elfogadó magyarországi Habsburg-pártiak is reá szavazzanak.158 Azaz közvetetten ehhez is kellett Frigyes hallgatólagos hozzájárulása. Itt ért be Hunyadi és Újlaki Frigyeshez küldött üzenete, amelyben a kölcsönös elismerésekről volt szó. Erről Aeneas Sylvius Piccolomini levelei is említést tesznek: „Nicolaus convenit alteram vaivodam, Joannem, Ladislaique jus simul tueri pepigerunt, missisque clamculum ad caesarem nostrum nunciis, confirmationem suorum officiorum obtinuerunt, ac rursum facultatem quandam, cujus vigore ceteros regnicolas ad obedientiam Ladislai reducentes officia dignitatesque possint illis confirmare."159 Egy héttel 54 Horváth M.:

Magyarország történelme i. m. III. 10. 55 CJH 304-305.: A karok és rendek 1446. évi dekrétuma, 5. cikkely. 56 Chmel, J.:

Materialien i. m. Bd. 1. 85-86.: Nr. II. 57 Engel F: A rendi erők i. m. 206. 58 Uo. 205. 59 A levelet idézi:

Szalay L.: Magyarország története i. m. III. 86.