Századok – 2007

KÖZLEMÉNYEK - Bariska István: III. Frigyes gyámsági kormányzása és Nyugat-Magyarország V/1153

III. FRIGYES GYÁMSÁGI KORMÁNYZÁSA ÉS NYUGAT-MAGYARORSZÁG 1169 bárói, Pálóczi Simon királyi főlovászmester és soproni ispán, valamint Guti Ország Mihály főkincstartó Sopron városának értésére adták, hogy az uralkodó a soproni dézsmát zsoldképpen nekik adományozta, várható volt, hogy Frigyes és Ulászló között Sopront illetően éles érdekellentét alakul ki.76 Itt nyomban meg kell jegyezni, hogy a soproni városkapitányi hivatal a térség egyik legfontosabb intézménye volt. Egyfelől azért, mert azt nem helyi választott, hanem a mindenkori uralkodó által kijelölt személy töltötte be. Másfelől pedig azért, mert nem rendészeti, hanem katonai jellege volt az erősebb. így volt ez III. Frigyes és Hunyadi Mátyás idején is. Ezek a városkapitányok városúrként viselkedtek, azaz Sopron választott tisztségei és testületei fölé emelkedtek.77 Ez óhatatlanul azt eredményezte, hogy a 15. században Sopron főszereplője lett a mindenkori határszéli konfliktusoknak. A kitűnő soproni okmánytár adatai között felfigyeltünk arra, hogy Frigyes soproni kapitánya olyan nyugat-magyarországi várkapitányokkal és várnagyokkal kötött békeszerződést, akik 1443-1445 között támadásokat intéztek Sopron ellen.78

Ha jól meggondoljuk, a

Fehde-szabályok értelmében ezek a támadások I. Ulászló törökellenes hadjárata idején még súlyosabb cselekményeknek számítottak. Ulászló király éppen ezért kérte a két országrész közötti békét és nyugalmat III. Frigyestől.79 A békét megtörni ilyen körülmények között valóban felettébb sérelmes volt, a békeszegőkre egyszerűen kiközösítés várt. Tulajdonképpen Rohonc, Szalónak, Borostyánkő, Kapuvár, Kőszeg és Szombathely várai fordultak Frigyes ellen. Tehát a Kanizsai-, Rozgonyi-, Ország-, Pálóczi- és Újlaki-familiárisok. Ez az I. Ulászló-párti érdekszövetség vette át vagy tartotta kezében a felsorolt nyugat-magyarországi várakat.80 A Sopron ellen támadók között 1443 márciusában ott találni Vági Dénes rohonci várnagyot és szalónaki kapitányt, 1443 decemberében pedig Polány László és Hetyei László borostyánkői várnagyokat. Végi István és Hermann Miklós lékai várnagyok 1444 márciusában Lékán kötöttek fegyverszünetet („die zeitburgrafen zu Leugkenhaus, vergehen offenlich... fried zu halden") Sopron városával és kapitányával. A Fehde-szabályok szerint azonban tizennégy nappal a fegyverszünet határnapja előtt értesíteni kell Sopront a harcok folytatásáról.81 1444 már-76 Uo. 229.: Nr. 275. Kőszeg, 1442. szept. 6.;

Nagy Imre: Sopronvármegye története. Oklevéltár. Sopron 1891. 310. 77 Kubinyi András:

A magyarországi városok országrendiségének kérdéséhez. In: Tanulmányok Budapest múltjából 21. (1979) 13-14. 78 Házi J.:

Sopron 1/3 i. m. 233.: Nr. 280., 236.: Nr. 283., 240.: Nr. 288., 251-252.: Nr. 301., 257.: Nr. 307. 79 ,,..et inter alia qualiter uestra fraternatis desiderans, sicut ad cesaree dignitatis officium spectat, exaltattionem nominis christiani, ac fidei orthodoxe defensionem, gratanter audivit dispositionem passagii per nos contra impios Turcos fidei Christiane seuissimos hostes, dudum institutam, optatque et deum orat, ut sanctum instud passagium felicem habeat prosecutionem et exitum, quam rem tamquam utilem et necessariam non solum huic regno sed tóti christianitati nullatenus velit impedire, quinpotius quantum in se esset pro viribus cuperet promovere, quodque a vestra fraternitate contra nos nulla orietur gwerra aut perturbationis occasio, unde dictum sanctum passagium quoquomdo impediri posset, nisi forte taliter provocaretu, quod vi ad id faciendum cogeretur. " Chmel, J. : Materialien i. m. Bd. 1. 111-112.: Nr. 24. Buda, 1443. jún. 28. 80 Engel Pál: Magyarország világi archontológiája 1301-1405. Bp. 1996. I. 289., 337., 350., 401-402., 420-421., 434.; II. 206., 244., 250., 252. 81 „que pars eundem treugam infra huic spácium sustinere non vellet, idem pars alteri parti cum probabilibus litteris transmissionalibus intimare procuret et tenetur quatuordecem dies antea. " Házi J.: Sopron 1/3 i. m. 239.: Nr. 287. Léka, 1444. mára 9.