Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Tusor Péter: Habsburg bíborosjelölések a 17. században V/1121
1144 TUSOR PÉTER Hessen-Darmstadt mellett Carretto ellenében egy másik németet is szóba hozott, méghozzá Franz Wilhelm von Wartenberg osnabrücki, majd regensburgi püspök (1649-1661) személyében. Ót annak ellenére hajlandó lett volna kinevezni, hogy Miksa bajor választófejedelem (1597-1651) kifejezetten nem kedvelte.163 IV. A kudarcot kudarcra halmozó Hofburghan megszívlelték a Pappus jelentésében foglaltakat. Úgy gondolták, hogy a még mindig roppant fiatal Hessen-Darmstadtnak veszik majd bíborosként nagyobb hasznát. Ezért 1651. december 23-án az időközben elhunyt Carretto helyén ismét őt ajánlották.164 X. Ince szúk két hónapon belül teljesítette a kérést. Az 1652. február 19-én tartott konzisztóriumon kreált tizenkét új bíboros között egy-egy spanyol és francia társaságában diakónus-kardinálisként ott volt a máltai lovagrend németországi nagymestere is.165 Annak a Hessen-Darmstadtnak sikere után, akinek helyét már 1646-ban Lippaynak ajánlották fel, Bécsben nem mellőzhették tovább a magyarországi Habsburg-uralom ekkor még legmegbízhatóbb és legkövetkezetesebb képviselőjét. A római fejleményeket ágensei révén166 mindvégig folytonos figyelemmel kísérő esztergomi érsek mindazonáltal 1652 május-június folyamán, majd ősszel újra csupán egy rendkívüli ajánlást (commendatio extra ordinem) tudott III. Ferdinándtól kieszközölni. Párhuzamosan a Szentszék előtt terjedelmes emlékiratokban fejtette ki a Magyar Korona történelmi jogosultságát a bíboros-ajánlásra. Többek között azt is a pápai döntéshozatal figyelmébe ajánlotta, hogy kinevezése hozzájárulna az Itália biztonságát tekintve kulcsfontosságú ország stabilitásának növeléséhez, a magyar világi rendek vezetőjével, Pálffy Pál nádorral (1649-1654) folytatott belpolitikai harc kedvező kimeneteléhez.167 Mind a rendkívüli ajánlást, mind a különleges magyar igények kifejtését az magyarázza, hogy a bécsi udvarban az újabb császári „nominációt" egy birodalmi főpapnak szánták. Felterjesztését az esztergomi érsek ambíciói csupán késleltetni tudták.168 III. Ferdinánd 1653. augusztus 16-án169 majd október 18-án arról értesítette a császári követi feladatokat ellátó Girolamo Colonna bíbo-163 Uo. 164 III. Ferdinánd X. Incéhez. ASV Segr. Stato, Principi, vol. 62., fol. 42TM. 165 Vö. ÖStA HHStA Rom, Dipl. Korresp., Fasz. 58., Konv. Colonna an Khurtz 1652, fol. 7. 166 AP AS Acta radicalia, Capsa X, Nr. 196, 10. es., fol. 42-50., 192-196., 296-299.; 22. es., fol. 7-9.; 24. es., fol. 141-143. 167 BAV Chigi latini, vol. N II 72. (Variorum Romae 1652), fol. 202r-205i\ (Raggioni cheponno esser di motivo perché la santità di nostro signore promova l'arcivescovo di Strigonia); ASV Mise, Arm. I., vol. 11., fol. 365r-366i;. (Alla santità di nostro signore. Considerazione sopra i meriti dell'arcivescovo di Strigonia); fol. 367r-368i\ (Alla santità di nostro signore. Considerazione sopra la persona e qualità dell'arcivescovo di Strigonia); ASV Segr. Stato, Principi, vol. 63., fol. 33rv., vol. 64., fol. 27r-28ü. vol. 66., fol. 265m; Vescovi e Prelati, vol. 34., fol. 320u.; BAV Chigi lat., vol. B I 5., Nr. 6.; Biblioteca Statale Santa Scolastica (a továbbiakban BSSS) Subiaco, Archivio Colonna, Carteggio Girolamo I, Nr. 222/1652.; Souvrani, busta BL, Nr. 19. 168 BAV Barb, lat., vol. 6110., fol. 143-145. 169 ÖStA HHStA, Rom, Dipl. Korresp., Fasz. 58., Konv. Colonna an Ferdinand III. 1653 [ord. cron.].
