Századok – 2007

KÖZLEMÉNYEK - Szabó Mária: Magyar-olasz kapcsolatok az első világháború után. Guidó Romanelli magyarországi küldetése (1919. május-november) I/103

GUIDO ROMANELLI MAGYARORSZÁGI KÜLDETÉSE 1919-BEN 115 „ellátmány Ausztriának" felirattal. Állítólag 6 db 30,5-es ágyút, 400 lángszórót és más fegyvereket akartak az Olasz Fegyverszüneti Bizottság engedélyével eljuttatni a magyar zászlóaljakhoz.62 Az olasz tisztek panamáját leleplező és kiszínező külföldi sajtótámadások egyre szaporodtak. Az olasz kormány július elején adta elő védelmét a Legfelsőbb^ Gazdasági Tanács előtt, mely szerint a tárgyalások célja csupán az volt, hogy elő­készítsék Magyarországnak a részben Bécsben felhalmozott élelemmel való ellátá­sát a blokád feloldása utáni időkre. A békekonferencia Legfelsőbb Tanácsa július 5-én mégis jónak látta, hogy felkérje a Pénzügyi Tanácsot, tegyen javaslatot, mi­lyen eszközökkel akadályozzák meg a blokád további kijátszását.63 Az olasz hadsereg-főparancsnokság a külügyminisztérium felszólítására először június közepén indított vizsgálatot az olasz katonai hatóságok áruszál­lításban játszott szerepének kiderítésére. Segre június 25-i jelentésében leszö­gezte64 — és ehhez mindvégig ragaszkodott —, hogy missziójának semmi köze a szállításokhoz, a sajtótámadások pedig tendenciózusak. Állítása szerint a tár­gyalások privát cégek között folytak, s a szállításokat csak a blokád utánra ter­vezték. Segre elismerte, hogy május 22-én Királyhidánál de la Rosée valóban átadott egyik megbízottjának 10 millió koronát bankjegyekben, 3 milliót pedig aranyban. A10 millió koronát azután Segre május 24-én saját neve alatt letétbe helyezte egy bécsi bankban, majd május 31-én további 5 milliót, amit egy nap­pal előtte kapott kézhez. Tehát a tábornok úgy magyarázta az esetet, hogy az általa vezetett misszió „mindössze a garanciális milliók elhelyezésének meg­könnyítésében érdekelt".65 Romanelli szerepe a fegyverszállításban és az illegális kereskedelemben Miután a Budapestről kaució gyanánt május 22-én elindított aranyszállít­mány lelepleződött, és az is kiderült, hogy az aranyrudak ládáit a budapesti olasz katonai misszió pecsételte le, a korabeli sajtó meglehetősen kemény vá­dakkal illette Segrét és Romanellit. Magától adódott a feltételezés: Romenelli csempészte Bécsbe és játszotta át főnökének a tanácskormány által a magyar bankokból összegyűjtött aranyrudakat. Sőt mint az olasz katonai hatóságok budapesti képviselője később ő „csempészett élelmet, ruhaneműt, fegyvert a Vörös Hadseregnek és általában a blokáddal sújtott Magyarországnak" — nyil­vánvalóan busás haszonért cserébe.66 Mint láttuk, utóbb egyik elöljárója, az augusztusban Budapestre érkező Bandholtz tábornok is ezt gyanította. 62 Az adatok meglehetősen eltúlzottnak tűnnek. L. A párizsi olasz delegáció jelentése a főpa­rancsnokságnak. (1919. június 18.). AUSSME, E-8, 116/2. 8943. sz. 63 A párizsi olasz delegáció jelentése a római hadsereg-főparancsnokságnak (1919. július 6.). AUSSME, E-«, 116/5. 1261. sz. 64 A bécsi olasz fegyverszüneti misszió jelentése a főparancsnokságnak (1919. június 25.). AUSSME, E-8, 116/2. 12.552 S sz. ASMAE, CE I-D, 9/33. 12.552. sz. Segre a Magyarországnak tör­tént szállításokról Sonninónak már június 17-én 9 oldalas jelentést küldött. L. A külügyminisztéri­um jelentése a párizsi olasz katonai delegációnak (1919. július 13.). Uo. 10.911. sz. 65 A bécsi olasz fegyverszüneti misszió jelentése a főparancsnokságnak (1919. jún. 25.). AUSSME, E-8, 116/2. 12.552 S sz. (4.) 66 A felháborodott hangú német, osztrák és olasz újságcikkek listáját és tartalmi ismertetését 1. Segre: i. m. 264-269.

Next

/
Thumbnails
Contents