Századok – 2007

TANULMÁNYOK - Tusor Péter: Habsburg bíborosjelölések a 17. században V/1121

HABSBURG BÍBOROSJELÖLESEK A 17. SZAZADBAN 1129 egyidejű kineveztetésével megkísérelték a bel- és külpolitikai szempontok együttes érvényre juttatását, voltaképpen ellenvetés nélkül elfogadták, hogy a sikerre egyedül Forgách esetében van kilátás. A Kúria, a Titkos Tanács factiói, az uralkodó személyes érzései és a mindezek által megjelenített dinasztikus, egyházkormányzati, kül- és belpolitikai érdekek mellett jószerével hasonló súllyal esik latba a diplomáciai képviseletek szerepe is. Láthattuk, a bíborosjelöltek kiválasztásának egyik kulcsszereplője az egyházkormányzati erővonalak mentén mozgó Antonio Caetano prágai nuncius volt. A prágai nunciatúra a megelőző években több részletes tervezetett készített a trienti katolicizmus magyarországi meggyökereztetésére. E tervezetek központi gondolata egy, a reformokat megvalósító apostoli vizitátor küldése volt.35 A Kúriában ugyanakkor a helyi hierarchia szerepét helyzeték előtérbe.

36 A magyarországi egyházszervezet új vezetőjének beemelése a központi egyházkormányzatba e két elképzelés kiváló ötvözése lett. Hasonlóan fontos szerepet játszott a római császári érdekképviselet, kiváltképpen Francesco Gonzaga követ. A rutinos diplomata minden követ megmozgatott, hogy az új pápai-császári kreatúra egyben az ő és családja lekötelezettje is legyen. 0 volt az, aki prágai 1607 nyarán ágensével, Camillo Cattaneóval ismételten nominációt szerzett Speciano számára, majd újabb és újabb pretendenseket — főként Porziát és Hortemberg Rota-auditort37 — karolt fel, olyannyira hogy az esztergomi érsek kénytelen volt a császárnál fellépni ellene. Míg a Kúria számítása fényesen bevált, és a mindvégig kiemelt római figyelemben részesülő Forgách hathatós pápai segítséggel megvette Magyarországon a trienti katolicizmus alapjait,38

a császári udvar kudarcot vallott. A bíboros-helytartó nem tudta elejét venni a rendek mozgolódásának, Mátyás főherceggel való kiegyezésének és ügyes érdekérvényesítésének, amely 1608-ban Rudolf lemondatásához és Mátyás magyar királlyá koronázáshoz vezetett. * Az 1607. évi Habsburg-kardinálisnomináció viszonylag részletesebb áttekintése, elemzése azt mutatja, hogy számos olyan kérdésben sikerült megegyezésre jutni, amelyek — mint látni fogjuk — a későbbiekben már mind élesebb feszültséghez vezettek. Bár nem elhanyagolható tényező, csupán részleges ma-35 Discorso dello Stato della religione cattolica nel regno d'Ungaria, Biblioteca Corsiniana, vol. 677 (35 B 6), fol. 338r-340í;.; 77 modo de Restaurare la religione in Ungheria, ASV Fondo Borghese, serié II, vol. 2-3., fol. 312r-327i>. Vö. Tóth László: Verancsics Faustus csanádi püspök és emlékiratai V Pál pápához a magyar katholikus egyház állapotáról. In: A gróf Klebelsberg Kuno Magyar Történetkutató Intézet Évkönyve. Szerk. Angyal Dávid. Budapest 1933. 155-211., itt: 200-203., 203-211. 36 Jaitner, K.: Die Hauptinstruktionen Clemens' VIII. i. m. I. Nr. 10., 55-58.; II. Nr. 71., 568., Nr. 95., 709-710.; Johannis Stephani Ferrerii nuntii apostoliéi apud imperatorem epistulae et acta. I 1: 1604 Ian.-Iul. Ed. Zdenëk Kristen. (Epistulae et acta nuntiorum apostolicorum apud imperatorem 1592-1628, 3.) Pragae 1944. Nr. 2., 9-10. 37 Vö. Jaitner, K: Die Hauptinstruktionen Clemens' VIII. i. m. I. CCXXXIII-CCXXXTV Rotabeli utódai, mint látni fogjuk, nálánál erőteljesebb lépéseket fognak tenni átkerülésükért a Kúria előkelőbb kollégiumába. 38 Tusor Péter:

Az 1608. évi magyar törvények a római inkvizíció előtt. II. Mátyás kiközösítése. Aetas 2000: 4. sz. 89-105.