Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Pálffy Géza: A Magyar Királyság a 16. századi Habsburg Monarchiában V/1075
A MAGYAR KIRÁLYSÁG A 16. SZÁZADI HABSBURG MONARCHIÁBAN 1099 Klenódium A vitel tervezésekor felmerült, majd véglegesen javasolt személy A feladatot valóban ellátó személy kard Dessewffy János magyar királyi udvarmester vagy Eck Graf zu Salm und Neuburg Dessewffy János magyar királyi udvarmester jogar Mérey Mihály nádori helytartó vagy Pethő János főkamarás Mérey Mihály nádori helytartó országalma Bánffy László magyar királyi ajtónállómester Bánffy László magyar királyi ajtónállómester Szent Korona Zrínyi Miklós Zrínyi Miklós volt horvát-szlavón bán, ekkor tárnokmester koporsóvivők közötti magyarok Tahy Boldizsár, ifj. Dessewffy János és Mérey Mihály Tahy Boldizsár Forrás: Pálffy Géza: Magyar címerek, zászlók és felségjelvények a Habsburgok dinasztikus-hatalmi reprezenté dójában a 16. században. Történelmi Szemle 47. (2005) 250. Mindezek összességében jól jelezték a bécsi közös Habsburg-udvarban ténylegesen szolgáló magyar udvarnokok szerepének erősödését a Magyar Királyság külföldi reprezentációjában.65 Ez azonban nem volt másként a cseh politikai elit és nemesség vonatkozásában sem, azaz az említett ünnepségek alkalmával ők sem a cseh királyi udvart, hanem a Habsburg Monarchiával különleges „perszonálunióban" álló Cseh Korona országait reprezentálták a cseh felségjelvényekkel és országzászlókkal. E jelenség persze teljességgel érthető, hiszen mind a magyar, mind a cseh udvarnokok —jobban ismervén a közös Habsburg-udvar szokásait és a különféle ceremóniák rendjét — az említett ünnepségeken otthonosabban láthatták el feladataikat. A nemzetek feletti arisztokrácia kialakulása66 A magyar főnemesség bécsi udvarbeli integrációját és monarchiabeli kapcsolatait — a császárvárosi szolgálat, valamint az ottani tanulmányok és házvásárlás mellett67 — már a kezdetektől fogva számottevő mértékben segítették a külföldi nemességgel kialakított családi kapcsolatok is. Macedóniai Péternek Leonhard Freiherr von Vels főudvarmester rokonával kötött említett házassága e téren az egyik legkorábbi ilyen „kezdeményezés" volt, amely azután a 16. században — ha nem is kiemelten nagy számban, de — számos követőre talált. A Ferdinánd királyt 1528-ban a Német-római Birodalomba lovasaival elkísérő, említett id. Erdődy Péter (1463-1547) például másodízben a neves osztrák Buchheim (Puchheim) családból választott magának feleséget (Dorothea). Ez bizonyára elősegíthette még előző házasságából született fia, ifj. Péter (1504 k.-1567) karrierjét is, aki előbb az említett udvari huszárok között a schmalkaldeni háborúban (1546-1547), majd a szlavón végeken teljesített szolgálatot, és jutott mindvégig udvarhü családjából elsőként a horvát-szlavón bán tisztébe (1556-1567). 65 Pálffy Géza: Magyar címerek, zászlók és felségjelvények a Habsburgok dinasztikus-hatalmi reprezentációjában a 16. században. Történelmi Szemle 47. (2005) 241-275. 66 Az alábbi alfejezet alapja: Büzek, V.-Pálffy, G: Integrating the Nobility i. m. 71v-75., vö. még Koltai András: Cudzinky v úlohe manzeliek uhorskych vel'mozov v 16.-17. storoeí. In: Zena a právo. Právne a spolocenské postavenie zien v minulosti. Ed. Tünde Lengyelová. Bratislava 2004. 185-195. 67 Pálffy G. : A magyar nemesség bécsi integrációjának színterei i. m.
