Századok – 2007

TANULMÁNYOK - Pálffy Géza: A Magyar Királyság a 16. századi Habsburg Monarchiában V/1075

A MAGYAR KIRÁLYSÁG A 16. SZÁZADI HABSBURG MONARCHIÁBAN 1087 állt, Ferdinánd budai magyar udvartartása 1528 elején csak töredékeiben idézhette a késő középkori állapotokat.39 I. Ferdinánd önálló magyar királyi udvara tehát megszűnt, pontosabban szólva: mivel ő a magyar rendek sokszori kérelmére sem tartotta, de valójában nem is tarthatta székhelyét Magyarországon, ezért az osztrák és a cseh tartományok, valamint a Magyar Királyság közös kormányzásának (azaz az említett zusammengesetzte Habsburgermonarchienak) köszönhetően a magyar király udvara úgymond „egyesült" az osztrák főherceg, a cseh király, sőt 1556/58 után a már Bécsben székelő német-római császár udvarával. Azaz mindezen országoknak és tartományoknak egy közös udvara lett! Valójában nagyon hasonló helyzet alakult ki, méghozzá igen hosszú időre, mint a középkorban a Magyar és a Horvát Királyság különleges uniójában, amelyben külön horvát királyi udvar nem, csak egyetlen közös budai magyar királyi udvar létezett. Hogy jobban megismerhessük, milyen alapvető változásokat hozott a Magyar Királyság és a magyar politikai elit számára az új bécsi közös udvar létrejötte, érdemes egy táblázatban párhuzamos formában összegezni a késő középkori magyar királyi udvar40 és a közös Habsburg-udvar

41

legfőbb sajátosságait és különbségeit. 39 Minderre részletesen

Pálffy G. : Mi maradt az önálló magyar királyi udvarból i. m. 40 Az 1526 előtti fél évszázad magyar királyi udvarának legfőbb jellegzetességeire (a megjelenés időrendjében): Fraknói Vilmos: II. Lajos és udvara. Bp. 1878.; Csánki Dezső: I. Mátyás udvara. Századok 17. (1883) 515-581., 617-667., 750-785.; Fógel József: II. Ulászló udvartartása (1490-1516). Bp. 1913., Uő.: II. Lajos udvartartása (1516-1526). Bp. 1917.; ill. újabban 1. Kubinyi András meghatározó tanulmányait: A Mátyás-kori államszervezet. In: Hunyadi Mátyás. Emlékkönyv Mátyás király halálának 500. évfordulójára. Szerk. Rázsó Gyula-V Molnár László. Bp. 1990. 62-69., Uő: A királyi udvar élete a Jagelló-korban. In: Kelet és nyugat között. Történeti tanulmányok Kristó Gyula tiszteletére. Szerk. Koszta László. Szeged 1995. 309-335., Uő.: Udvari nemesség a késő középkorban. História 25. (2003: 10. sz.) 22-26., Uő: A királyi udvar kormányzati szerepe Mohács előtt (2001. november 22-én elhangzott székfoglaló előadás a Magyar Tudományos Akadémián). In: Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián. Főszerk. Vízi E. Szilveszter. Bp. [2005] 1-28., Uő: Habsburg Mária királyné udvartartása és a politika 1521-1526. In: Habsburg Mária, Mohács özvegye. A királyné és udvara 1521-1531. Budapesti Történeti Múzeum, 2005. szeptember 30. - 2006. január 9. Slovenská národná galéria, 2006. február 2. - április 30. [Kiállítási katalógus.] Szerk. Réthelyi Orsolya-F. Romhányi Beatrix-Spekner Enikő-Végh András. Bp. 2005. 13-23., Uő: A királyi udvar a késő középkori Magyarországon. In: Idővel paloták... i. m. 13-32., ül. vö. mégZombori István: II. Lajos udvara - Szydlowiecki kancellár naplója alapján. In: Magyar reneszánsz udvari kultúra. Szerk. és az előszót írta R. Várkonyi Ágnes. A szerkesztő munkatársa Székely Júlia. Bp. 1987. 107-117. és Uő: A magyar királyi udvar 1523-ban. Krzysztof Szydlowiecki lengyel követ beszámolója. In: Idővel paloták... i. m. 33^14. 41 A Habsburg Monarchia közös udvarára csak a legfontosabb munkákat idézhetjük: Zolger, 1. R. v.: Der Hofstaat des Hauses Österreich i. m.; Volker Press: The Imperial Court of the Habsburgs. From Maximilian I to Ferdinand III, 1493-1657. In: Princes, Patronage, and the Nobility: The Court at the Beginning of the Modern Age ca. 1450-1650. Ed. Ronald G. Asch-Adolf M. Birke. (Studies of the German Historical Institute London) London-Oxford 1991. 289-312.; Christiane Thomas: Wien als Residenz unter Kaiser Ferdinand I. In: Studien zur Wiener Geschichte. Jahrbuch des Vereins für Geschichte der Stadt Wien. Bd. 49. Hrsg. Ferdinand Opll-Karl Fischer. Wien 1993. 101-117.; Karl Volcelka: 'Du bist di port und zir alzeit, befestigung der Christenheit' - Wien zwischen Grenzfestung und Residenzstadt im späten Mittelalter und in der frühen Neuzeit. In: Metropolen im Wandel. Zentralität in Ostmitteleuropa an der Wende vom Mittelalter zur Neuzeit. Hr^g. Evamaria Engel-Karen Lambrecht-Hanna Nogossek. (Forschungen zur Geschichte und Kultur des östlichen Mitteleuropa) Berlin 1995. 263-276.; Jeroen Duindam: The Court of the Austrian Habsburgs. Locus of a Composite Heritage. Mitteilungen der Residenzen-Kommission der Akademie der Wissenschaften zu Göttingen 8. (1998: 2. sz.) 24-58.; Markus Reisenleitner: Habsburgsiche Höfe in der frühen Neuzeit. Entwicklungslinien und Forschungsprobleme. In: Aristokratické rezidence a dvory v raném novovëku. Edd. Vaclav Büzek-Pavel Kral. (Opera Historica 7.) Ceské Budëjovice 1999. 97-144.; Vaclav Bûzek: Dvûr habsburskych císafu v letech 1526-1740 a historiografie na prahu 21. stoleti. In: Slechta v habsburské monarchii a cisafsky dvûr (1526-1740). Edd. Václav Bûzek-Pavel Kral. Ceské (Opera historica 10.) Budëjovice 2003. 5-32.;