Századok – 2007

TANULMÁNYOK - Pálffy Géza: A Magyar Királyság a 16. századi Habsburg Monarchiában V/1075

1078 PALFFY GÉZA majd az 1620-as években a harmincéves háború (1618-1648) kirobbanásával maga a monarchia is meghatározó változásokat, sőt válságokat élt át. Részben ez utóbbiakkal összefüggésben ezekben az évtizedekben maga a bécsi udvar és politikai elitje is alapvető metamorfózison ment keresztül. 3) Végül a harmadik fordulópontnak a Magyar Királyság török uralom alóli felszabadítását és csaknem teljes területi helyreállítását (1699), majd még inkább a Rákóczi-szabadságharcot (1703-1711) lezáró szatmári békét (1711) követő évtizedeket tarthatjuk. (E fordulópont előzményei ugyanakkor sok tekintetben egészen az 1670-es évek Habsburg-magyar „kenyértöréséig", a nevezetes Wesselényi-összeesküvésig vezethetők vissza.) Magyarország az 1670-es évek krízishelyzetét követően a századvég hosszú háborújában — a Habsburgok állandó haderejének segítségével — visszanyerte az oszmánok által korábban megszállt területeit, és a Duna menti Habsburg Monarchia egyik legjelentősebb, de kétségkívül legnagyobb területű, egyre vonzóbb részévé lépett elő. Mindez újra lehetőséget kínált a királyság és a monarchia, illetve a magyar politikai elit és a bécsi udvar közötti viszony újrarendezésére. Jelen összegzés az alábbiakban az első fordulópontot kísérli meg alaposabb vizsgálat alá vonni, felhívván azonban ezúttal is a figyelmet a másik két periódus alapvető fontosságára és további kutatásának szükségességére. Az utóbbiak esetében viszont részletesebb összegzésre sajnos még nehezen lenne lehetőség, hiszen a nemzetközi viszonylatokban gondolkodó alapkutatások sok területen annyira hiányoznak, hogy eddigi ismereteink birtokában még a főbb jelenségek felvázolása is merész vállalkozás lenne. Új dinasztikus államkeretek: a Bécs központú Habsburg Monarchia1 Miközben a kora újkor folyamán a Magyar Királyság az említett három periódusban alapvető változásokat élt át, ugyanez csaknem teljességgel igaz volt a Habsburgok közép-európai államára is. Magyarország története szempontjából a kérdést az teszi különösen érdekessé, hogy a Habsburgok Duna menti állama éppen a Magyar Királyság késő középkori válsága idején, elsősorban I. Miksa császár kormányzása (1493-1519) alatt vált lokális hatalomból Európa, sőt V Károly uralkodása idején egy rövid időre az egész világ egyik meghatározó, különleges „államszövetségévé". S bár egyes kutatók a 16. század első felét illetően — elsősorban V Károly német-római császársága és spanyol királysága miatt — még ódzkodnak Közép-Európa vonatkozásában Habsburg Monarchiáról beszélni, magunk úgy véljük, ennek a vitának pusztán birodalomelméleti szempontból van tényleges jelentősége. Az 1521. évi wormsi és az 7 Ehelyütt csak a legfontosabb összegzéseket említhetjük:

Robert A. Kann: A History of the Habsburg Empire 1526-1918. Berkeley-Los Angeles-London 1977.; Robert John Weston Evans: The Making of the Habsburg Monarchy 1550-1700. An Interpretation. Oxford-New York 1979.; Jean Bérenger: Histoire de l'empire des Habsbourg 1273-1700. Paris 1990.; Habsburg lexikon. Szerk. Brigitte Hamann. A magyar kiadást szerk. Szmodits Anikó. A magyar vonatkozásokkal kiég. Soós István. Bp. 1990.; Walter Pohl-Karl Vocelka: A Habsburgok. Egy európai dinasztia története. Bp. 1995.; Gonda Imre-Niederhauser Emil: A Habsburgok. Egy európai jelenség. Bp. 1998.6 és legújabban Paula Sutter Fichtner. The Habsburg Monarchy 1490-1848. Attributes of Empire. Houndmills-Basingstoke-Hampshire-New York 2003.; Thomas Winkelbauer: Ständefreiheit und Fürstenmacht. Länder und Untertanen des Hauses Habsburg im konfessionellen Zeitalter. Bd. 1-2. (Österreichische Geschichte 1522-1699) Wien 2003., ill. Die Habsburgermonarchie 1620 bis 1740 i. m. „-