Századok – 2007
TÖRTÉNETI IRODALOM - Régészeti kincsek a levéltárból. Prohászka Péter: Kincsek a levéltárból. (Schätze aus den Archíven) (Ism.: Kovács László) IV/1051
TÖRTÉNETI IRODALOM 1051 István-i korral foglalkozót külön is bemutatva. Katona István Anonymus hatása alatt volt, hiszen Álmos fejedelemségét hirdette, helyesen 889-896 közé helyezte a honszerzést, valamint ragaszkodott a pápa általi koronaküldéshez is. Elemzést nyernek a történetíró egyéb munkái is, amelyek részben Nagymorávia fekvésével, részben a Szent Koronával foglalkoztak. A harmadik alfejezet továbbra is Katona István munkásságát tárgyalja, kiemelve azt a tényt, hogy ő gyökereztette meg az Árpád-kor fogalmát, valamint helyezte a magyar történelem csúcsára Szent Istvánt és életművét, az addig gyakran előtérbe helyezett Attilával szemben. A monográfiát rövid összegzés zárja. Szabados értékes monográfiát írt, hiszen ebből a látószögből még nem vizsgálták a magyar történetírás kialakulását, és előtanulmányokra is csak gyéren támaszkodhatott: Hóman Bálint a fő irányokat jelölte ki a 16-18. századi történetírásban, Kosáry Domokos a magyar művelődés 18. századi kereteibe helyezte el a történetkutatókat, és néhány életrajzi feldolgozás is született egyházi szerzők tollából (Prayról Lischerong Gáspár írt, Katonáról pedig Hauer Ferenc stb.). Egyszer ugyanezt a feladatot a 19. század első felének vonatkozásában is el kell végezni, hogy lássuk a középkori szerzőktől a dualizmus időszakában megszülető modern történetírásig ívelő fejlődést. Kiemelendő, hogy a korai történetírók állásfoglalásait a szerző rendre ütközteti lábjegyzeteiben a friss kutatásokkal, még ha ez olykor nagyvonalúan is sikerült (pl. sokszor csak a két szegedi, honfoglalás-kori, illetve államalapítás-kori chrestomathia jegyzetanyagára utal). Összegezve: az Imre király koráról (1196-1204) már számos értékes publikációt közzé tevő Szabados György a magyar tudománytörténetbe is jeles művel írta be a nevét. Thoroczkay Gábor RÉGÉSZETI KINCSEK A LEVÉLTÁRBÓL Prohászka Péter KINCSEK A LEVÉLTÁRBÓL (Schätze aus den Archiven) Martin Opitz Kiadó, Bp. 2005. 155 o. + illusztrációk Nem először fordult elő, hogy témája kutatástörténetének összeállítása közben a régész 18-19. századi iratokat lapozott át levéltárakban, könyvtárakban őrzött hagyatékokban, közgyűjtemények adattárában, de a korábban megjelent útbaigazítások megtalálása, a téma lezárásának óhaja, valamint a teljesítménykényszer hatására csak a szükséges adatok kikeresésére szorítkozott, a többiekre pedig legfeljebb felmérő s egyben el is utasító pillantást vetett. Azt hihetnők, hogy elődeink generációk által újra és újra tanulmányozott megfigyelései, eredményei kellő mértékben közöltek és ismertek, tehát alig van esélye a hagyományos bölcsész szemléletű adatgyűjtés új módszerű kiterjesztésének, ami ráadásul új eredményeket is produkál. Nos, Prohászka Péter ilyen módszert „talált fel", amelynek nem maga a módszer az újdonsága, hanem annak következetes alkalmazása. Prohászka Péter ugyanis „levéltári régész" lett, s mint ilyen, Magyarországon első a maga nemében. A szokatlan titulus ráragasztását azzal érdemelte ki, hogy nem célra keres, mint eddig mindenki más, hanem teljes forrásegységeket átlapozva, minden régészeti vonatkozást kiemel, ezt szorgalma, türelme, nyelvtudása, valamint a latin nyelvű és gótbetűs német kézírásokban szerzett jártassága teszi lehetővé. A tíz adatközlő tanulmányt tartalmazó jelen kötet az eddigi munkásságának érdekes, de nem teljes mozaikja, újraközléseinek és felfedezéseinek más része már korábban megjelent. [Prohászka Péter: A perjámosi sír (1885) és helye az 5. századi lemezfibulás női temetkezések között. Archaeologiai Értesítő 128. (2003) 71-93.; Fényes Elek és Komárom vármegye régiségei. Limes. Társadalom-Természet-Történelem-Művészet-Művelődés-Irodalom. Tudományos Szemle 2003:4. 55-72.; Egy elfelejtett 5. századi solidus lelet Bukovinából. Numizmatikai Közlöny 102-103. (2003-2004) 147-148.; Régi-új honfoglalás és államalapítás kori bizánci pénzek a Kárpát-medencéből. Uo., 149-150.; Altneue byzantinische Münzen der Awarenzeit. (Ergänzungen zum Buch von Péter Somogyi: Byzantinische Fundmünzen der Awarenzeit. Innsbruck 1997.). Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 55. (2004) 101-113.; Szelinevits Bódog és a Magyar Nemzeti Múzeum avagy új adatok a nagykajdacsi és a tengeüci honfoglaló leletek előkerülési körülményeihez. Wosinsky Mór (Béri Balogh Ádám) Múzeum Évkönyve 26. (2004) 191-206.; VII.