Századok – 2007

TÖRTÉNETI IRODALOM - Írott források az 1050-1116 közötti magyar történelemről (Ism.: Szabados György) IV/1034

1034 TÖRTÉNETI IRODALOM elképzelése szerint a lengyel és a magyar változások időben szorosabban kapcsolódnak egymáshoz, és így erősödik az 1000. esztendő fordulópontjellege. A Gnieznóval induló folyamatot nem az egymást erősítő események sodrása jellemzi, hanem egy nagyon tudatos koncepció végrehajtása. Wolfgang Huschner monográfiája ugyan csak egy rövid fejezetben foglalkozik a magyar államalapítást érintő kérdésekkel, de néhány megállapítása — így a pannonhalmi alapítólevelet író és ezzel a latin nyelvű okleveles gyakorlatot meghonosító „Heribert C" azonosítása Heribert kancellárral és kölni érsekkel — mindenképpen alkalmas arra, hogy beépüljön a korszakkal foglalkozó hazai szakirodalomba. Más megfigyelései, így a koronázás napjára és az esztergomi érsekség alapításának idejére tett újszerű javaslatai, feltétlenül vitára, továbbgondolásra érdemes felvetésnek tűnnek. Koszta László ÍROTT FORRÁSOK AZ 1050-1116 KÖZÖTTI MAGYAR TÖRTÉNELEMRŐL Az előszót írta, a szövegeket válogatta, a kötetet szerkesztette Makk Ferenc, Thoroczkay Gábor. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 22.) Szegedi Középkorász Műhely, Szeged 2006. 470 old. A 2006. esztendő végén egy a szakmai körökben régen várt szöveggyűjtemény hagyta el a nyomdát. Minthogy az alább ismertetendő könyv a Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 22. köteteként látott napvilágot, vagyis egy sorozat tagja, illő, hogy előbb a munkát létrehozó szellemi közösségről essék szó. Idén 15 éve, hogy Kristó Gyula akadémikus, egyetemi tanár munkatársaival megalapította a Szegedi Középkorász Műhelyt. E tudományos egyesület elsősorban azért alakult meg, hogy a szegedi medievisták publikációs lehetőségeit segítse elő, majd az eltelt évek során szegedi központú, de országos hatókörű szervezetté nőtte ki magát. Hangsúlyozandó, hogy a Műhely — különösen a nagy csapatmunkát igénylő gyűjteményes kötetek elkészítésével — jó példát mutat az egyetem- és intézményközi együttműködésre. Az alapító elnök halála után, 2004 elején Makk Ferenc egyetemi tanár vette át az egyesület vezetését. A Szegedi Középkorász Műhely kiadványsorozatát, a Szegedi Középkortörténeti Könyvtárat ugyancsak Kristó Gyula indította útjára, szintén még 1992-ben. (Középkori históriák oklevelekben 1002-1410. A szövegeket válogatta, az előszót és a jegyzeteket írta Kristó Gyula. Szeged 1992., 2000.2

) A magyar, sőt közép-európai viszonylatban újdonságszámba menő vállalkozás monográfiákat, és forrásgyűjteményeket közöl. A monográfiák sorát a honfoglalástól eltelt 300 év külkapcsolatainak feldolgozása nyitotta {Makk Ferenc: Magyar külpolitika 896-1196. Szeged 1993., 19962

.), kiemelendő még az Erdély korai történetét bemutató munka {Kristó Gyula: A korai Erdély 895-1324. Szeged 2002.). Örvendetes tény, hogy ez utóbbi kötet az elmúlt évek során angol, német, sőt román nyelven is megjelent. A gyűjtemények rendre magyar fordításokat közölnek, de jellegük alapján kétfelé választhatóak: készültek olyanok, amelyek csak egy-egy szöveg szemelvényeit tartalmazzák (például Ludovicus Tubero: Kortörténeti feljegyzések. Magyarország. Közreadja Blazovich László, Sz. Galántai Erzsébet. Szeged 1994.; Font Márta: Magyarok a Kijevi Évkönyvben. Szeged 1996.), de inkább az a jellemző, hogy egy adott személy vagy korszak bemutatására különféle írásos emlékek vonatkozó részletein keresztül kerül sor (például Kun László emlékezete. A bevezetőt írta, a forrásszövegeket válogatta és a jegyzeteket összeállította Kristó Gyula. Szeged 1994.; Olajos Teréz: A LX. századi avar történelem görög nyelvű forrásai. Szeged 2001.). Ez utóbbiak közé sorolandó az alább ismertetendő kötet is. Az 1050-1116 közötti magyar történelemről készült chrestomathia különösen szoros kapcsolatban áll a sorozat két korábbi szöveggyűjteményével, a szerkesztők szóhasználatával élve: azok szerves folytatása. A Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 7. köteteként 1995-ben A honfoglalás korának írott forrásai címen, majd a sorozat 15. tagjaként 1999-ben Az államalapítás korának írott forrásai címmel kiadott két munkáról a megjelenési évek is világosan hirdetik, hogy a kötetek mely két nevezetes évforduló előtt tisztelegnek. A Kristó Gyula által szerkesztett kútfőgyűjteményekkel ellentétben ez alkalommal semmifajta ünnepi kötelezettség nem állt fenn: e történelmi olvasmánytár folytatását kizárólag a tudomány és az oktatás belső, természetes kívánalmai hívták életre. Az említett két emlékkötet ugyanakkor zsinórmértékül szolgált a jelen válogatás készítői számára is az anyagkezelés, a szemelvények elrendezése és jegyzetelése tekintetében.