Századok – 2007

KÖZLEMÉNYEK - Blazovich László: A Tripartitum és forrásai IV/1011

1018 BLAZOVICH LÁSZLÓ szakokban egyaránt használt regni consvetudine fordulattal. Éppen azért csak ily röviden, mert a felsőbíróságok — mint a 15. században is —, bár igényük volt rá, a rájuk nehezedő sok per miatt a kiérlelt döntéseket — mint Rácz Lajos állítja — eliminálták.36

Az ország szokásaira, a már kialakult jogra hivatkozás a feudális jogrend sajátossága volt. Ezt tették Európa országaiban is, például a németek az „altes, gutes Recht", a régi jó jog fogalmának hangsúlyozásával. Éppen az 1320-as éveiben elindult jogegységesítési folyamat eredményeként születhettek meg az 1351. évi törvények, illetve az említett országbírók — majd más ítélkezési fórumok — döntéseiben is megtaláljuk azon szokásjogi, és azon belül magánjogi, normák és szabályok magvát, amelyet Werbőczy Tripartitumának artikulusaiban kifejt. Egyúttal az oklevelekben leírt jogesetek bizonyítják, hogy a szerző — mint ismert — a Magyar Királyságban élő szokásjogot foglalta jogkönyvébe. Efféle vizsgálatot a szakirodalomban kevesen végeztek, közülük a perjogra nézve Hajnik Imrét említjük.37

Az alábbiakban a fenti kapcsolatokra és összefüggésekre mutatunk be példákat az Anjou-kori oklevéltár kötetei alapján.38

A gyűjtést megkönnyítette „az ország szokása szerint" fordulat számítógépes keresésének lehetősége, ugyanakkor a gyűjtés nem teljes, mert azon oklevelek, amelyek esetében a fordulatot a regesztakészítő nem vette be a szövegbe, kimaradtak. Elhagytuk azokat az okleveleket is, amelyekben a rendelkező részekből ezen elvi indoklás elmaradt, jóllehet hasonló jogeseteket tárgyalnak. Nézzük mindenekelőtt a király adományozási köréhez tartozó okleveleket. Közülük több foglalkozik az ismert esettel, az örökös nélkül elhalt ember birtokainak a király adományozási körébe kerülésével, ezen birtokok jogi helyzetének feltárásával és újra adományozásával. Az általunk vizsgált tizenkét év anyagában az alábbi okleveleket találtuk: Sándor országbíró 1325. augusztus 29-i, I. Károly király 1326. december 2-i, Pál országbíró 1336. március 24-i, I. Károly király 1338. február 9-i, I. Károly király 1339. január 30-i és Pál országbíró 1339. február 6-i okleveleit gyűjtöttük ki „az ország szokása szerint" fordulat megfogalmazásával.39 Az adományozás gyakran együtt járt más jogügyletekkel és jogcselekményekkel. Jelen esetben nem az adományozáshoz kapcsolódó parancsleveleket, határjárást és iktatást vizsgáljuk, hanem olyan okleveleket, amelyekben az 36 Rácz L.:

Werbőczy István Tripartituraának első fordításai i. m. 458. 37 Hajnik Imre:

A magyar bírósági szervezet és perjog az Árpád- és a vegyesházi királyok alatt. Bp. 1899. passim. 38 Anjou-kori oklevéltár (a továbbiakban: AOklt) VIII. (1324). Szerk. Blazovich László. Bp.-Szeged 1993., IX. (1325). Szerk. Géczi Lajos. Bp.-Szeged 1997., X. (1326). Szerk. Blazovich László, Géczi Lajos. Bp.-Szeged 2000., XII. (1328)., XIII. (1329). Szerk. Almási Tibor. Bp.-Szeged 2001., XVII. (1333). Szerk. Kristó Gyula. Bp.-Szeged 2002. XIX. (1335). Szerk. Kristó Gyula, Makk Ferenc. Bp.-Szeged 2004., XX. (1336). Szerk. Piti Ferenc. Bp.-Szeged 2004., XXI. (1337). Szerk. Blazovich László, Géczi Lajos. Bp.-Szeged 2006., XXII. (1338). Szerk. Blazovich László, Géczi Lajos, (kézirat), XXIII. (1339). Szerk. Piti Ferenc. Bp.-Szeged 1999., XXTV (1340). Szerk. Piti Ferenc. Bp.-Szeged 2001. 39 AOklt IX. 378. sz., vö. HK I. 13. 4., AOklt X. 510. sz., vö. HK 13. 4., I. 23., AOklt XXII. (kézirat), vö. HK I. 10. Bev. 1-5., I. 13. 4., I. 23. Bev, I. 64. 1-2., AOklt XXIII. 37. sz., uo. 74. sz., vö. HK I. 10. Bev. 1-5., I. 13. 4., I. 23. Bev. , I. 36., I. 37. Bev. 2.. I. 64. 1. 2.