Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Teke Zsuzsa: Egy firenzei kereskedő a Jagelló-korban: Raggione Bontempi IV/967
984 TEKE ZSUZSA az üzlet kockázatát növelte az is, hogy a hitelbe eladott szövetek értéke — 11 555 forint —, több mint a duplája volt a készpénz ellenében — 4 670 forint — eladottaknak. Ez utóbbi összeget tanulságos összevetni a Fuggerek budai fiókjának néhány évvel későbbi, közel azonos idő leforgása alatt eszközölt szöveteladásából befolyt készpénzt összegével.78 Az összeg — 10 066 forint — több mint kétszeresét tette ki az olaszok bevételének, ami feltehetően azzal magyarázható, hogy kínálatuk túlnyomó részét a jóval olcsóbb sziléziai szövet alkotta, és így szélesebb körű, fizetőképesebb klientúrával számolhattak. Biniék szövetkínálatából is az olcsóbb gyapjúszövet fogyott nagyobb arányban. A 2 és fél év alatt készpénz ellenében 1 225 rőf selyemszövetet és 1 737 rőf gyapjúszövetet vásároltak. Mindkét kategóriában az olcsóbb fajtákból — selyemszövetnél rőfönként 1-3 forint között, gyapjúszövetnél 76 dénár-1,20 forint között — kelt el nagyobb mennyiség. Bontempi részesedését sem a bevételben — két és fél év viszonylatában 25 657 forint —, sem a kiadásban — 25 105 forint — nem ismerjük, kivéve a számlájára készpénz ellenében, illetve hitelbe eladott áru ellenértékét. Tekintve az ügyek vitelében játszott jelentős szerepét, bevétele sem lehetett évente néhány ezer forintnál kevesebb. Egyelőre az sem dönthető el, hogy meddig tartott az együttműködés a két firenzei között. Bini a már említett nyugtája szerint még 1519-ben is Budán tartózkodott, de a Bontempire vonatkozó, ebből az időből fennmaradt forrásanyagban nincs utalás kapcsolatukra. Ez azonban még nem zárja ki, hogy Bontempi 1504 után is Bini „társa" volt, mert az 1501-1504 közötti időszakban sincs a tevékenységére vonatkozó forrásanyagban, az üzleti könyv és egy dokumentum kivételével, említés Biniről. így például Estei Hippolit egri számadáskönyveiben három üzlet kapcsán fordul elő a neve, egy esetben Raguzai István egri udvarbíróval 1503-ban lebonyolított üzlet kapcsán.79 Bini neve nem szerepel, pedig Raguzai Istvánnal Bini is kapcsolatban állott, neve többször olvasható az üzleti könyvben. Ugyancsak nincs szó Biniről a Salviatik üzleti könyvében sem, akik 1503-1510 között megszakítás nélkül küldtek selyemszövetet és gyöngyöt Budára. Az általuk küldött áru értéke azonban a hét év alatt nem haladta meg a 3 000 forintot, ami a Salviatik egy évi selyemszövet gyártásának negyedét sem tette ki.80 Bontempi Corboli bankján keresztül testvére, Bernardo és familiárisa, Piero Martelli közreműködésével rendezte tartozását a cég felé: 1505-1506 között 795 forintot utalt át, 1509-ben anconai megbízottja, Tommaso di Bartolomeo 47 forintot továbbított a Salviatiknak abból a pénzből, amelyhez Bontempi Anconába küldött rézszállítmányának eladásából jutott.81 Ez az egyetlen adat, amely Bontempi áru, méghozzá réz, kiviteléről számot ad, mert mind ez ideig csak magyar pénz Itáliába küldéséről voltak adatok. Bontempin kívül még egy firenzeiről, Petro del Pugliese-röl tudunk, aki szintén rezet TMEF.v. Pölnitz: Jakob Fugger i. m. 286. Budán 1510. szept. 16. és 1513. máj. 31. között a szöveteladásból származó bevételekről készült kimutatás. 79 E. Kovács P: Estei Hippolit i. m. 191., 194., 197. 80 Bruno Dini: L'economia fiorentina e l'Europa centro-orientale nelle fonti toscane, Archivio Storico Italiano, 153 (1995), Disp. IV 633-657. A Salviatik évi selyemszövet termelésének értéke 20 000 forint volt. 81 Archivio Salviati, n. 380. c. 21.
