Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Kármán Gábor: Bellum iustum-érvelések II. Rákóczi György háborúiban 939
BELLUM IUSTUM-ÉRVELÉSEK II. RÁKÓCZI GYÖRGY HÁBORÚIBAN 963 adott helyzetnek— hogy tudniillik a korszakban rendelkezésre álló indoklások közül választva nehezen lehetett volna másképpen indokolni a moldvai vajda, illetve a Rzeczpospolita megtámadását —, de a nemzetközi trendeknek is megfelelt.7 2 Hangsúlyozzuk ugyanakkor: nem arról van szó, hogy II. Rákóczi György legitimációs retorikájára közvetlenül hatott, volna bármelyik, a háború jogával foglalkozó korabeli szerző. Az összevetés célja kizárólag апцак megállapítása volt, hogy mennyire illeszkedik bele az erdélyi érvelés a korszakban elfogadott általános gondolatmenetbe. Több európai uralkodóról, így II. Gusztáv Adolfról is tudjuk, hogy olvasta Grotius munkáját.73 II. Rákóczi György nem tartozott közéjük: ha forgatta is A háború és béke jogárólt, erről nem maradt fenn adatunk.74 Az erdélyi fejedelemnek azonban nem kellett Párizsig mennie, ha az igazságos háború feltételeiről akart tájékozódni. 1651-ben, amikor a lengyelek elleni beresztecskói csata előestéjén Bohdan Hmelnyickij kozák hetman erdélyi segítségért folyamodott, Rákóczi többek között kikérte Johann Heinrich Bisterfeld tanácsát is. A gyulafehérvári professzor nemcsak a konkrét esetre nézve fejtette ki nézeteit, de általános megállapításokat is tett a jogos háborúval kapcsolatban.75 írása szerint egy háború akkor igazságos, ha célja, okai és módszerei is igazságosak. Szempontunkból legkevésbé fontos a — legbővebben kifejtett — módszerek kérdése. Ez nem annyira a jus ad, bellum, hanem inkább a jus in bello kérdésköréhez tartozik, tehát nem azzal foglalkozik, mi jogosít fel egy fejedelmet a háború megindítására, hanem azzal, mit cselekedhet a fejedelem a háborúban.76 Annál fontosabb elemzésünk szempontjából az első két kritéri-72 Konrád Repgen tizenkét típusba osztja a „régi Európa" háborús legitimációit (Repgen, K.: Kriegslegitimationen i. m. 43.): egy univerzális monarchia létrehozására való kísérlet elleni védekezés; lázadás elfojtása; örökségi jogok érvényesítése; a hatalmi egyensúly fenntartása; kereskedelmi érdekek; keresztes/törökellenes hadjárat; fenyegetések elleni preventív fellépés; a vallás joga; saját alattvalók megvédése támadás ellen; rendi szabadságok megvédése; szerzódésbén fogadott kötelezettségek, illetve elszenvedett sérelmek jóvátétele. 73 Piirimäe, P: Just War i. m. 512.; Englund, P.: Ofredsâr i. m. 171. 74 A Rákóczi-család töredékesen fennmaradt könyvtáljegyzékeiben A háború és béke jogáról egyetlen példánya sem szerepel. Monok István: A Rákóczi-család könyvtárai 1588-1660. (A Kárpát-medence koraújkori könyvtárai 1.) Szeged 1996. Nem található meg Bisterfeld könyvtárának jegyzékében sem, vö. Viskolcz Noémi: Johann Heinrich Bisterfeld (1605-1655) bibliográfiája / A Bisterfeld-könyvtár (A Kárpát-medence kora újkori könyvtárai 6.) Bp.-Szeged 2003. 75 Johann Heinrich Bisterfeld véleménye a kozákok által kért segítségnyújtásról, Csulai György püspök kiegészítéseivel (Gyulafehérvár, 1651. jún. 1.): MHHD XXHI. 66-73. Az elméleti fejtegetéseket összefoglalja Kvacsala János [Ján Kvacala]: Bisterfeld János Henrik élete. Századok 25. (1891) 554-555. Az írás nem szerepel Bisterfeld műveinek és levelezésének Viskolcz Noémi által összeállított jegyzékében, vö. Viskolcz N.: Johann Heinrich Bisterfeld i. m. 30-70. 76 A középkor óta a politikai gondolkodásban ez a kérdéscsoport is fontos szerepet játszott: a lovagi mentalitásból kinövő hagyomány a 15. században talált összegzésre és egyesült a teológiából érkező jus ad beZZum-kérdéskörrel. Johnson, J. T.: Ideology i. m. 26-80. A háború megindításának szisztematikus elemzése után, A háború és béke jogáról harmadik, utolsó könyvét Grotius ugyancsak a háborúban tanúsítandó viselkedésnek szenteli. Grotius, H.: A háború és béke jogáról i. m. II. 172-479. Vö. még Kasai Naoya: The Law of War. In: A Normative Approach to War i. m. 244—275. Grotius a jus naturalis által a háborúban biztosított jogokat erőteljesen leszűkíti a temperamenta (mérsékletesség) elvének javallásával. Tanaka Tadashi: Temperamenta (Moderation). In: Uo. 276-307. Bisterfeld összefoglalója ebbe a tradícióba illeszkedik.
