Századok – 2006

TANULMÁNYOK - Horn Ildikó: Az erdélyi hármastanács kormányzata (1583-1585) 883

AZ ERDÉLYI HÁRMASTANÁCS KORMÁNYZATA (1583-1585) 887 személy, aki az iskolai órák kivételével egész nap Zsigmond mellett tartózkodik, társait kiválasztja és felügyeli, életvitelét, programjait megszervezi. Geszthy Ferenc pedig udvari főkapitányként a fejedelmi udvar rendjéért és biztonságáért felelt volna. Csákyékat azonban ez a megoldás nem elégítette ki, és mivel a hierarchiát tekintve valójában az új kormányszerv, a triumvirátus alá lettek rendelve, a Báthory által kívánt egyensúly felbomlott. Az ellenzék különböző posztokra „húzódva" várta, hogy a hármastanács kudarcot valljon. A triumvirátusi modellel Báthory István egy állandó jellegű, hivatalszerűen működő, háromtagú kormányszervet tervezett meg, amely a hét minden napján meghatározott időpontban és tartamban ülésezett Gyulafehérváron, a fejedelmi udvarban. Három tagján kívül kötelezően jelen kellett lennie egy kancelláriai íródeáknak, de a fejedelmi tanácsosok is szabadon látogathatták a triumvirátus napi üléseit. Az ügymenetet elvben roppant egyszerűen és hatékonyan képzelte el a fejedelem. A nem államügynek tekintendő kérdésekben a kancellár mintegy előzetes szűrőként működött: elolvasta, rendszerezte, rangsorolta a hármastanácshoz beérkező megkereséseket, majd az ülésen röviden összefoglalva és kommentálva a tanács elé terjesztette, majd égyüttesen hozták meg a döntést. Az íródeák rövid feljegyzést készített mind az ügyről, mind a vele kapcsolatos határozatról, és helyben megfogalmazta a kérelmezőnek adandó választ is. Nagyobb horderejű kérdésekben hasonló eljárást követtek, azzal a különbséggel, hogy kimaradt az előkészítés fázisa, a Báthorytól, a Portáról vagy egyéb fontos helyről érkező leveleket csak a tanácsban nyithatta ki és olvashatta fel a kancellár. Báthory a döntéshozatal menetét — s benne a fejedelmi tanács egészének szerepét is — aprólékosan szabályozta. Az általa elképzelt forgatókönyv szerint a hármastanács tagjainak, a praeseseknek egy-egy kérdés alapos megvitatása után végül azonos álláspontra kell jutniuk. Ha nem- alakul ki egységes állásfoglalás, akkor rövid átgondolás után újból napirendre tűzik a problémát, és vagy egyhangúan, vagy 2:1 arányban hoznak döntést. Amennyiben a tanács mind a három tagja más-más megoldást javasol, a kérdést Báthory elé kell terjeszteni. Ha az ülésen esetleg a fejedelmi tanács valamelyik tagja is részt vesz, úgy bármely felmerülő kérdésben szabadon véleményt nyilváníthat, ennek azonban a triumvirekre nézve nincs kötelező ereje. Országgyűlések idején szükségszerűen, más bonyolultabb esetekben pedig saját elhatározásuk szerint hívják össze a fejedelmi tanácsot. Ez esetben a kancellár minden szükséges információval kiegészítve a teljes tanács elé terjeszti a szóban forgó ügyet, amelyről a tanácsurak rangszerinti sorrendben egymás után véleményt mondanak. Ezután a praeseseк különvonulva döntést hoznak, amelyet a teljes tanács előtt be is jelentenek, majd késlekedés nélkül végre is hajtanak. A három helytartót teljesen egyenrangúnak tekintették, köztük semmilyen deklarált rangsort nem állítottak fel. Ennek ellenére már Báthory utasítása kijelölt egyfajta munkamegosztást, amelyet a valós helyzet azután még tovább finomított. Kovacsóczy Farkas kancellárra az előkészítő munkálatok, valamint a tanácsuraknak és a rendeknek szóló előterjesztések során hárult kiemelkedő feladat. Kendy Sándor joga lett a határozatok, végzések bejelentése, ennek köszönhetően kimondva-kimondatlanul a hármastanács vezetőjeként