Századok – 2006

TANULMÁNYOK - Simon Zsolt: A baricsi és kölpényi harmincadok a 16. század elején 815

A BARICSI ÉS KÖLPÉNYI HARMINCADOK A 16. SZÁZAD ELEJÉN 881 A Kanizsai György által viselt méltóságok és tisztségek 1492 és 1498 között pohárnokmester (pelsőci Bebek Jánossal). Fógel József: II. Ulászló udvartartása (1490-1516). Bp. 1913. 61., 1. jegyz., vö. Fügedi Erik: A 15. századi magyar arisztokrácia mobilitása. (Történeti statisztikai kötetek.) Bp. 1970. 123. 1494-ben zalai ispán. Reiszig Ede: A Kanizsaiak a 15. században. Turul 55. (1941) ,76. 1497. nov. 16. és 1498. dec. között szlavón, 1498. máj. 29-1500 között dalmát-horvát bán. Fügedi E.: Mobilitás i. m. 111., 114. Mivel Fügedi 1500-ra nem ad jelzetet, és figyelembe véve, hogy a méltóságsorban dalmát-horvát bánként 1499 januárjában Korvint tüntették fel (Fügedi E. \ Mobilitás i. m. 114., 114., 3 jegyz.), továbbá, hogy a következő bekezdés alapján Kanizsait valószínűleg 1499. feb. 14-én nándorfehérvári bánná nevezték ki, valószínűsíthetjük, hogy Kanizsai legkésőbb ez utóbbi dátumig viselte a dalmát-horvát bánságot. 1499. aug. 31. és 1507:jún. 7. között nándorfehérvári bán (utóbbi időpontban menti fel II. Ulászló báni méltósága alól). DL 37730.; Pesty Frigyes: A macsói bánok. Századok 9. (1875) 465-466.; Uő: Nándorfejérvári, szreberniki, jajcai bánok és barsi alispánok. Századok 9. (1875) 132.; Magyarország és Szerbia i. m. 302-330. Annak alapján, hogy szolgálati éve 1502-ben is feb. 14-én kezdődött, bizonyos, hogy 1499-ben szintén feb. 14-én lépett hivatalba. 1501-ben, 1505-ben és 1508-ban vasi ispán, 1515-ben néhai örökös vasi ispánként említik, 1500-ban pedig királyi tanácsosként szerepel. Horváth Richárd: Vas megye arhontológiája 1458-1526. (Kézirat.) (Köszönöm a szerzőnek, hogy kéziratát rendelkezésemre bocsátotta). Reiszig Ede: Vas megye tisztikara a középkorban. Kőszeg 1940. 20.; DL 25487., 89059.; Fógel J.: II. Ulászló i. m. 53., 8. jegyz. A Kanizsai Vas megyei ispánságára, illetve örökös ispánságára vonatkozó adatok és az a tény, hogy egyvalaki (Sitkei Gergely) 1501 és 1504, illetve 1509 és 1510 közötti folyamatosan vasi alispánként működött (Horváth R.: Vas megye i. m. Az 1505 és 1508 közötti időszakból nem maradtak fent alispánok személyére vonatkozó adatok. Uo.), inkábbb azt valószínűsíti, hogy Kanizsai ebben az időszakban szintén végig vasi ispán volt, noha ez nem törvényszerű, mert a késő középkorban egy megyében ugyanaz az alispán szolgálhatott különböző ispánokat is. Vö. Kubinyi András: A Szapolyaiak és familiárisaik (szervitoraik). In: Tanulmányok Szapolyai Jánosról és a kora újkori Erdélyről. Szerk. Bessenyei József-Horváth Zita-Tóth Péter. (Studia Miskolcinensia 5.) Miskolc 2004. 179-180., 183., 186-187. A Hajnik által idézett okmány, amely szerint egy Kanizsai György 1405-ben is Vas megyei örökös ispánként szerepel, bizonyosan 1505-re vonatkozik, mivel 1405-ben a vasi ispán nem Kanizsai György volt, akkor nem is volt a Kanizsai családnak György nevű tagja. Hajnik Imre: Az örökös főispánság a magyar alkotmánytörténetben. (Értekezések a történelmi tudományok köréből 13. 10.) Bp. 1888. 90.; Engel P.: Magyarország világi archontológiája i. m. I. 228.; Uő: Középkori magyar genealógia. CD-ROM. Bp. é. n. Osli nem 5. tábla: Kanizsai család. A bán Kanizsai György örökös ispánságát erősíti az a tény, hogy örököse, Nádasdy Tamás is viselte ezt a tisztséget. Hajnik I. : Az örökös főispánság i. m. 90., 90. 4. jegyz.