Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Simon Zsolt: A baricsi és kölpényi harmincadok a 16. század elején 815
868 SIMON ZSOLT kű sójárandóságát sem kapta meg, de lehetséges, hogy ebben a szegedi sókamarások voltak a hibások, ugyanis a kincstartó, a király parancsára, egy hónappal a szolgálati év lejárta után, 1504 márciusában már többedszer parancsolta meg kiadását.23 4 1506-ban sem kapta meg fizetését, a kincstár így 1507 júniusában is 5000 aranyforinttal tartozott neki, amiből 2000 forintot készpénzben kifizetettek, a maradék 3000 forintot pedig ismét beszámították Sempte vára zálogösszegébe.23 6 Maga Kanizsai is tartozott azonban másoknak: 1504 júniusában egyik katonájának, Horváth Mátyásnak volt adósa annak elmaradt fizetésével, igaz, az utóbbi levele értelmében Kanizsai familiárisai közül csak őt nem fizette ki, miközben ugyanezen év áprilisa előtt több nándorfehérvári lakosnak összesen 83,25 forinttal tartozott.23 6 Az anyagi források elégtelensége következtében a nándorfehérvári vár állapota és felszereltsége is elég sok kívánnivalót hagyott maga után. 1490-ben a szabácsi várral együtt élelemben, pénzben, várfelszerelésbén, hadiszerekben és hadianyagban egyaránt szűkölködött, 1491-ben Váradi Péter kalocsai érsek szerint egy esetleges török támadásnak aligha tud ellenállni, mivel nagyon gyengén van megerősítve, őrsége pedig majdnem egészen elhagyta, azon keveseknek, akik ottmaradtak, alig van ruházatuk és fegyverük. 1493-ban sürgősen kellett volna gondoskodni emberek és hadianyagok utánpótlásáról. 1511-ben ugyanakkor a várfalak romladoztak, a védőknek kevés lőszerük volt, továbbá ácsok és kovácsok sem voltak elégséges számban a várban.23 7 A váruradalmakon és harmincadokon kívül más királyi jövedelmeket, nevezetesen adókat is rendeltek a délvidék védelmével megbízott méltóságok kezébe. Az Alsó Részek kapitánya például a hatáskörébe tartozó megyék adójával, vagy azok egy részével rendelkezett, 1492-ben ugyanis neki kellett a titeli prépostság adóit befizetni, 1494-ben pedig ő küldött fel Budára 12 vármegye adójából 5000 forintot, a maradékkal feltehetően maga rendelkezett.23 8 A 16. század elején a nándorfehérvári bánok költségeinek fedezésére is utalványoztak adókat. 1513-ban Újlaki Lőrinc bán birtokai adójának egy részét kapta meg fizetése fejében, Török Imre, a Kanizsai György után működő bán öt vármegye adóját hajtotta be,23 9 Sulyok Istvánnak pedig — a kiadója által 1515 körűire datált 234 Uo. 313-314, DL 25431. * 235 Magyarország és Szerbia i. m. 324, 328. 236 Magyarország és Szerbia L m. 312-313, 314-316. Fizetésének elmaradása (is) lehetett az oka annak, hogy Kanizsai 1503-ban nem engedte birtokain beszedni az egyébként a törökök elleni védekezésre kivetett adót. Magyarország és Szerbia i. m. 308-312.; Jajcza i. m. 170-171. 237 DL 82029. (regesztája: Fenyvesi László: Tolna megye középkori történetéhez kapcsolódó oklevelek regesztái. Szekszárd 2000. 897. sz.), Magyarország és Szerbia i. m. 288.; Petri de Warda i. m. 58, 57.; Regesten des Kaiserreiches unter Maximilian I. i. m. I. 158, 301. sz.; Magyarország és Szerbia i. m. 337-338. 1495-ben a végvárak annyira romosak és elhagyatottak voltak, emberekben, élelemben és hadifeleszerelésben pedig annyira szűkölködtek, hogy az országgyűlés úgy határozott, hogy azok élén csak javakban bővelkedő személyek maradhatnak. CJH 582. 238 Petri de Warda i. m. 88.; Engel, J. C.: Geschichte des Ungrisches Reiches I. i. m. 17. Az Alsó Részek kapitánya alá tartozó megyék portaszámai 1522-ből, amelyből kiindulva ki lehet számítani a megyék által fizetendő adót is: Kubinyi András-. Az alföldi megyék jobbágypoftaszáma a középkor végén. In: Falvak, mezővárosok az Alföldön. Szerk. Nóvák László-Selmeczi László. (Az Arany János Múzeum közleményei IV) Nagykőrös 1986. 282, I. táblázat. 239 Uo. 341.; Szerémi Gy.: Magyarország romlásáról i. m. 70-71.
