Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Simon Zsolt: A baricsi és kölpényi harmincadok a 16. század elején 815
A BARICSI ÉS KÖLPÉNYI HARMINCADOK A 16. SZÁZAD ELEJÉN 865 Lehetséges, hogy úgy a török, mint a magyar fennhatóság alatt levő területek folyamatos pusztításai miatt a korábbi évtizedekben a magyar-balkáni kereskedelem nagyobb mértékű volt, mint a most vizsgált 16. század eleji esztendőkben. A veszteségek mértékét érzékletesen szemlélteti Tubero, amikor azt mondatja Székely György párbajellenfelével, hogy a folytonos háborúskodás miatt a művelőitől, elhagyatott földeken semmi zsákmány sem vár rájuk, Szulejmánnal pedig azt, hogy a törökök állandóan betörnek Magyarországra, és annyira feldúlták területét, hogy szinte néptelenné tették, így a Tisza és a Maros alsó folyása menti területeken már csak alig néhány ház és pásztorkunyhó állt.21 6 A krónikás ugyan nyilván túlzott, de abban igaza lehetett, hogy a déli határvidéken a pusztítások igen nagymértékűek voltak. A legújabb kutatások szerint ugyanis Magyarország déli része lakosságának és anyagi javainak a 15. századtól a 16. század közepéig megközelítőleg 90%-a pusztult el - igaz, a pusztulás jó része 1526 után következett be, és a veszteségeket valamelyest ellensúlyozta a szerbek betelepülése.21 7 4. A kölpényi, baricsi és szabácsi harmincadok igazgatása A baricsi számadást — mint már említettük — Kanizsai György aláírta, tehát ekkor bizonyára ő is birtokolta a harmincadot. Ezt a feltételezést erősíti egyrészt az a tény, hogy az egyik baricsi harmincados, Tóth Márton 1503-ban és 1504-ben Kanizsai familiárisa volt, nála két lóval szolgált.21 8 Másrészt Kanizsai azokban az években, amelyekre a baricsi harmincadnapló vonatkozik, nándorfehérvári bán volt,21 9 egy 1507-ben kelt királyi oklevélből pedig tudjuk, hogy bizonyos harmincadok a bán fennhatósága alatt voltak.22 0 Az oklevél nem nevezi 216 Tubero, L.: Kortörténeti feljegyzések i. m. 268, 292. 217 Engel Pál\ A török dúlások hatása a népességre: Valkó megye példája. Századok 134. (2001) 282, 281. A bosnyák és szerb területek pusztulására: Milan Vasié: Der Einfluß der Türkenkriege auf die Wirtschaft des osmanischen Grenzgebietes in Serbien und Bosnien (1480-1536). In: Die wirtschaftlichen Auswirkungen der Türkenkriege i. m. 308-318. A nagymérvű pusztulás ellenére a török források a Szerémséget még 1521-ben is az ország egyik legtermékenyebb tartományának mondták. Török történetírók i. m. I. 374. A kereskedelmet nemcsak külső ellenség pusztításai gátolhatták, hanem magyarországiak hatalmaskodásai is. Vö. pl. 1496-ból Petri de Warda i. m. 120-121. 218 Talán harmincadosi tevékenységével függ össze az, hogy egyszer 400 forintot hozott a bánnak, és valamikor 1504 előtt az általa elvett áru ellenértékét is Kanizsai kellett, hogy megfizesse, tehát akkor is az б szolgálatában állt. Iványi Béla: A Kanizsaiak fizetési lajstroma 1503-1504-ből (Töredék). Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 12, (1905) 16, 19, 20, 21, 22, 24, 30, 31, 32, 33, 34.; Magyarország és Szerbia i. m. 315. A másik harmincados, Móré István pedig talán azzal az István deákkal azonos, aki Kanizsainak öt, majd később hat lóval szolgált. Iványi В.: A Kanizsaiak fizetési lajstroma i. m. 17. 219 A Kanizsai György által viselt méltóságokat és tisztségeket a Függelék 4. részében soroltuk fel. • 220 Az említett oklevél szerint a bán fennhatósága alatt volt továbbá Nándorfehérvár, Zimony, Szalánkemén vára és a nándorfehérvári udvarbíróság {provisoratus) tartozékaikkal egyetemben, továbbá annak alapján, hogy Kanizsai 1503-1504-ben egyik familiárisának adta a zimonyi várnagyság mellett a szerémi alispánságot is, még Szerém vármegye is. Magyarország és Szerbia i. m. 329.; Iványi В.: A Kanizsaiak fizetési lajstroma i. m. 19. Egy 1521-re vonatkozó adat is alátámasztja, hogy Zimonyt és Szalánkemént a nándorfehérvári bán kormányozta. Verancsics Antal m. kir. hely-
