Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Simon Zsolt: A baricsi és kölpényi harmincadok a 16. század elején 815
866 SIMON ZSOLT meg, melyik harmincadokról van szó, de az feltételezhető, hogy a bánság székhelyén, vagyis a Nándorfehérváron levő harmincad közéjük tartozott, és mivel ez az 1498: 34. tc. értelmében főharmincad volt, lehetséges, hogy mind a kilenc fiókharmincaddal együtt csatolták a bánsághoz. 1505-re ellenben már úgy látszik, hogy néhány harmincadot a király átengedett Beriszló János rác despotának.22 1 Erre abból következtethetünk, hogy Kanizsai egy alkalommal írt B.eriszlónak bizonyos harmincad ügyében, amire a despota azt válaszolta, hogy a vám a királyé, akinek szabad volt azt Beriszlónak adni, és akinek szabad azt tőle elvennie is, illetve annak adnia, akinek tetszik. A válaszból ügy tűnik, hogy a bán úgy gondolta, hogy a Beriszló kezében levő vámjövedelem is őt illeti, lehetséges tehát, hogy a despota kezében volt harmincad is korábban a nándorfehérvári bánsághoz tartozott. Kanizsai a harmincadokat minden bizonnyal báni járandóságai fejében tartotta kezében, mivel a Mohács előtti időszakban a kincstár évi deficitje legalább 50000 forint volt, mindig csak a legszükségesebb kifizetéseket eszközölték, a fizetési kötelezettségek és a tartozások fejében pedig királyi javakat adtak zálogba vagy királyi jövedelmeket kötöttek le. A kincstár állandó pénzzavarának következményeként és egyben jeleként a déli magyar végvonal történetében ritka volt az a távozó bán, akinek a kincstár ne maradt volna adósa.22 2 így például a jajcai bánok közül 1490-ben Korvin János Csulai Lászlónak és Derencsényi Imrének 20100 forinttal maradt adósa, 1496-ban II. Ulászló Batthyányi Boldizsárnak fizetése fejében 2350 forinttal, 1501-ben 2500 forint értékű sóval és 1850 forinttal tartozott, 1505-ben Kevendi Székely Miklósnak és Sztremley Györgynek 10500 forinttal, 1507-ben ugyanazoknak már 16000 forinttal volt fizetésükért adósa, 1508-ben 1000 ft értékű sóval tartozott,223 míg 1503-ban Beriszló Ferencnek bánsága idejéből 16184 forinttal.22 4 1500 körül II. Ulászló tartó, esztergomi érsek összes munkái. Közli Szalay László. I. Történelmi dolgozatok deák nyelven. Pest 1857. (Magyar Történeti Emlékek II.:'írók 2.) 15. Mivel úgy gondoljuk, hogy a nándorfehérvári bánság a szabácsi bánsággal együtt valamilyen formában, talán csak részben, átvette a macsói bánság szerepét, amelyhez több megye (Baranya, Bács, Bodrog, Szerém és Valkó) kapcsolódott, de mivel a macsói bánság megszűnése után az első három megyének önálló ispánjai voltak, a nándorfehérvári bánsághoz Szerémen kívül a felsorolt megyék közül esetleg még Valkó tartozhatott. Ezt egyébként a határ menti bánságok és az erdélyi vajdaság analógiája is sugallja, de erre a fontos kérdésre csupán a bánságok történetének régóta esedékes tanulmányozása után kaphatnánk kielégítő választ. A macsói bánságra: Engel P.: Magyarország világi archontológiája i. m. I. 27-31.; Mályusz Elemér. A magyar rendi állam Hunyadi korában. Századok 91. (1957) 52-53. A Baranya, Bács és Bodrog megyei ispánokra: Kubinyi András szíves közlése, amit itt is köszönök. 221 Magyarország és Szerbia i. m. 322. 222 Kubinyi, A.: Hungary's Power Factions i. m.. 123-125. Szakály Ferenc szerint a végvárrendszer évi pénzszükséglete többnyire elérte vagy meg is haladta a kincstár összbevételeit. Szakály Ferenc: A mohácsi csata. (Sorsdöntő történelmi napok. 2.) Bp. 1977. 80. A végvári kiadásokra, illetve a kincstár bevételeire és kiadásaira 1. még: Kubinyi A.: A szávaszentdemeteri-nagyolaszi győzelem i. m. 197-203., 211. A Jagelló-kori háztartásra, számos zálogosítás, adósság, kölcsön felsorolásával: Fógel J.\ II. Ulászló i. m. 13-28.; Uő: II. Lajos i. m. 9-18. Az 1518: bácsi 19. tc. világosan megmondja, hogy a király adósságainak törlesztésére, javainak, jövedelmeinek visszaszerzésére és a végvárak rendbetételére a királyi jövedelmek még rendbehozataluk után sem látszanak elégségesnek. CJH 762. 223 Jajcza i. m. 65., 139^140., 197., 210-212., 220. 224 Uo. 172-173., 173-176.
