Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Simon Zsolt: A baricsi és kölpényi harmincadok a 16. század elején 815
A BARICSI ÉS KÖLPÉNYI HARMINCADOK A 16. SZÁZAD ELEJÉN 823 Fügedi adatai bizonyos esetekben azonban módosíthatók: 1494-ben valóban 5000 forintért bérelte Harber Mátyás a pozsonyi és soproni harmincadokat, de 1499-ben Czobor Imre ugyanazokért már 6500 forintot fizetett, 1522-ben pedig egyedül a pozsonyi harmincadból 6000 forint volt a bevétel.36 A kassai harmincadot 1484-ben évi 6000 forintért, 1494-ben 5000 forintért vették bérbe,3 7 miközben mind a három erdélyi huszadért fizettek 7000 forintot, nem csak a szebeniért és a brassóiért.3 8 Egy 1512. évi királyi oklevél szerint a zágrábi és a „hozzá tartozó" harmincadokat addig évi 5000 forintért bírták bizonyos személyek.3 9 1522-ben a szlavóniai harmincadból 4000 forint bevételre számítottak, a budaiból és a székesfehérváriból pedig 16000 forint folyt be a kincstárba,4 0 1526-ban viszont Burgio szerint az utóbbi két harmincad jövedelme ipár 30000 forint körül mozgott.4 1 Másrészt a harmincadbérleti adatokat csak nagyon óvatosan lehet felhasználni, mivel a bérleti díjat nem csupán gazdasági tényezők határozták meg, hanem a licitálások és a személyi kapcsolatok is,4 2 így a déli harmincadoknak a bérleti adatok felhasználásával kiszámított bevételei is eléggé bizonytalan értékűnek tekintendők. Mindezek a körülmények az esetek többségében mégsem változtatják meg lényegesen a Fügedi Erik által rajzolt összképet. A most említett adatokkal elvégzett módosított számítás is azt bizonyítja tehát, hogy Magyarország és Oszmán Birodalom között tekintélyes mértékű áruforgalom bonyolódott le. 2. Magyarország déli külkereskedelme a késő középkorban A Magyarország és az Oszmán Birodalom közötti árucsere lebonyolításánakjogi kereteit a két állam közötti fegyverszünetek rendelkezései határozták meg. Összesen hat fegyverszünet (1444, 1483, 1488, 1501, 1503, 1519) és két fegyverszünet-tervezet (1449,1451) szövegének a fennmaradásáról van ez ideig 36 Engel, J. C.: Geschichte des Ungrisches Reiches i. m. I. 127.; DL 20689. Fógel 650 forintos adata bizonyosan nyomdahiba. Fógel József-. II. Lajos udvartartása (1516-1526). Bp. 1917. 17., vö. még Hermann Zs. : Államháztartás i. m. 328. 37 Iß. Kemény Lajos: A kassai harminczad története a XVI. század végéig. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1. (1894) 304-305. 38 S[amuel] Goldenberg: Despre vama (vigesima) Sibiului ín Secolul al XVI-lea. Acta Musei Napocensis 2. (1965) 673-674. Fügedi nem jelölte meg erdélyi forrását, így adata nem ellenőrizhető: 39 DL 71122. 40 Hermann Zs.: Államháztartás i. m. 328. A szlavóniai harmincadok közül a nedelici és a muraszombati 1494-ben egy év alatt 1750 forintot jövedelmezett. Ezek kisebb jelentőségűek lehettek, amennyiben a két másik harmincad (a zágrábi és a varasdi) mint „tricesimae maiores" szerepeltek. Engel, J. C.: Geschichte des Ungrisches Reiches I. i. m. 18. 41 Magyarországi pápai követek i. m. 378. Az 1526. májusi diéta a két vám jövedelmét — persze túlozva — 100000 forintnak számította. Uo. Egy Werbőczy által 1512-ben vagy valamikor azután készített feljegyzés szerint, amely a királyi jövedelmeket a valóságosnál általában nagyobb összegekkel tüntette fel, a nagyszebeni cementező és a huszad bevétele összesen 16000 forint volt, a pozsonyi és trencséni harmincadoké egyenként 8000, a budaié 6000, a kassaié 4-5000 forint, míg a „Pothol felé"-ként feltüntetetté 8000 forint. Ez utóbbi alatt a közreadó szerint talán a Pettau (Ptuj, magyarul Potyol vagy Potoly) felé irányuló, tehát dunántúli forgalmat kell érteni. Hermann Zs. : Egy pénzügyi tervezettől i. m. 110-111. (a tárgyalt szövegrészek fényképei 148-149., az összegek kritikája 112-123.) 42 Kubinyi A: Buda és Pest szerepe i. m. 19.
