Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Simon Zsolt: A baricsi és kölpényi harmincadok a 16. század elején 815
824 SIMON ZSOLT tudomásunk.4 3 Az 1449. évi tervezet szerint, mely alapján a magyar rendek fegyverszünetet kívántak kötni az oszmánokkal, a török kereskedőknek szabad lett volna áruikkal öt Magyarországon kijelölt településre (Nándorfehérvár, Keve, Haram, Szörény, Karánsebes) jönni és ott kereskedni; és a török részen is ugyanennyi települést kellett volna kijelölni, ahova a magyaroknak szintén szabad lett volna áruikkal átmenniük. A tervezetből azt is megtudhatjuk, hogy a Zsigmond császár és a szultán kötötte békék szerint a megjelölt településeken kívül más helyekre is jöhettek oszmán alattvalók, de az már nem derül ki egyértelműen, hogy bárhova szabad volt-e menniük, vagy a felsoroltakon kívül csak néhány egyéb meghatározott magyarországi településen kereskedhettek.4 4 Az 1451-ben II. Mehmed által Hunyadi Jánossal kötni kívánt béke szerint mindkét ország kereskedői békében járhattak volna a másik fél területén, a szokásos vámok lefizetése után, és a béke lejárta után a másik fél területén tartózkodó kereskedők szabadon és békében mehettek volna haza összes javaikkal.4 5 Hunyadi Mátyás egy 1467-ben kelt oklevelében elrendelte, hogy tekintettel Újlaki Miklós macsói bán hűséges szolgálataira, miután a törökökkel fegyverszünetet fog kötni, csak Újlaki Apajóc birtokán, a Száva révénél lesz mindkét fél alattvalóinak szabad bejárásuk a másik fél területére, ahol majd minden árut cserébe bocsáthatnak és azokkal kereskedhetnek.4 6 Az 1483. évi fegyverszünet szerint a kereskedők áruikkal az ország határára szabadon jöhettek és onnan szabadon térhettek vissza.4 7 Az 1488-ban kötött fegyverszünet II. Bajezid által kiállított példánya szerint mindkét állam alattvalói, a vámok és révpénzek lefizetése után kereskedhettek a másik ország területén: járhattak, kelhettek, kereskedhettek, anélkül, hogy személyüket és áruikat bántalom vagy kár érte volna.4 8 Aki kereskedés vagy „bármi más ügyben" át kívánt menni Ma-43 A Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom a felsoroltakon kívül még többször kötött fegyverszünetet. Felsorolásukat 1. pl. Darius Kolodziejczyk: Ottoman-Polish Diplomatic Relations (15th -18t h centuries): an Annotated Edition of 'Ahdnames and Other Documents. Leiden 2000. 81-82. (Bonfmi szerint Mátyás Mehmed szultánnal gyakran kötött fegyverszünetet, és 1488-ban is a török követek a fegyverszünet sokadik meghosszabítása céljából jöttek Magyarországra. Bonfini, A. : A magyar történelem tizedei i. m. 831., 890.) 44 Teleki József-. Hunyadiak kora Magyarországon. X. Pest 1853. 244.; Wenzel Gusztáv: Okmányi kalászat. Magyar Történelmi Tár 2. (1855) 207. 45 Nicolae lorga: Acte §i fragmente privitoare la istoria Românilor culese din depozitele arhivelor sträine. III. Bucure§ti 1895. 26. II. Mehmed levele 1451. nov. 20-án Drinápolyban kelt. A rögtön a keltezés után következő 1452. ápr. 13-i dátumot lorga a béke magyar részről való ratifikálásának tartja. Uo. 27., 6. jegyz. 46 A Magyarország és Szerbia közti összeköttetések oklevéltára 1198-1526. Szerk. Thallóczy Lajos-Aldásy Antal. (Magyarország melléktartományainak oklevéltára / Codex diplomaticus partium regno Hungáriáé adnexarum II. Magyar Történeti Emlékek I.: Okmánytárak 33.) Bp. 1907. 257-258. 47 Fraknói Vilmos: Mátyás király levelei. Külügyi osztájy. I. 1458-1479. Bp. 1893. 286. 48 Hazai György: A Topkapu Szeráj Múzeum levéltárának magyar vonatkozású török iratai. Levéltári Közlemények 26. (1955) 295. (magyar nyelvű fordítás); Uő: Urkunde des Friedensvertrags zwischen König Matthias Corvinus und dem türkischen Sultan 1488. In: Beiträge zur Sprachenwissenschaft, Volkskunde und Literaturforschung. Wolfgang Steinitz zum 60. Geburtstag am 28. Februar 1965 dargebracht. Hrsg. A. V Isacenko-W Wissmann-H. Stroback. (Deutsche Akademie der Wissenschaften zu Berlin; Veröffentlichungen der sprachwissenschaftlichen Kommission 5.) Berlin 1965. 144., 4-5. tábla (német nyelvű fordítás és a török irat fényképe; a német szöveget használtuk), vö. még Fenyvesi László: Magyar-török diplomáciai kapcsolatok Mátyás király haláláig. Hadtörténeti Közlemények 103. (1990) 93.
