Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Simon Zsolt: A baricsi és kölpényi harmincadok a 16. század elején 815
818 SIMON ZSOLT Az 1498. évi 29. tc. megfogalmazása alapján bizonyosnak vehető, hogy ekkor a harmincadok „régi és megszokotténak nevezett helyein kívül még további településeken is szedtek harmincadot. Ilyen hivatal lehetetett például az 1490-ban említett csáktornyai,1 1 az 1497-ben felbukkanó, Izdenci Benedek által önhatalmúlag felállított futaki,1 2 vagy az 1525-ban szereplő szalánkeméni,1 3 de akár a 15. század közepén említettek is, amennyiben azok még létezek a század végén. Nevezetesen: a soproni főharmincadhöz tartozó szárazvámi és szentmargitbányai, az 1451-ben említett ercsényei, janafalvi, németújvári, ridegségi, szentléleki és őri harmincadok,1 4 az Ofalun, továbbá Eperjesen a 15. század közepén1 5 és Holicson (Újváron) az 1450-es években említett harmincadok.1 6 Ezen vámok többsége vélhetőleg azok, az 1440 és 1444 között önkényesen létrehozott vámok és harmincadok közé tartozott, amelyek megszüntetéséről 1444-ben Ulászló lengyel támogatói és magyarországi ellenfelei intézkedtek.1 7 Magyarország déli részén a szlavóniai és bánsági harmincadokon kívül Nándorfehérváron és a vámszedés tekintetében hozzá tartozó Apajócon, Árkin, Baricson, Kölpényen, Poltoson, Racsán, Szabácson, Szávaszentdemeteren és Újváron szedtek harmincadot. Ez utóbbiak mindegyike a Száva partján feküdt, Apajóc kivételével erődítménnyel rendelkező településen és bizonyosan rév mellett (noha nem találtunk adatot a baricsi, poltosi, szávaszentdemeteri és újvári révre, 11 Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I—III., V (Hunyadiak kora Magyarországon VI-VIII., IX. c.) Bp. 1890-1913. III. 19.; Jajcza i. m. 67. 12 Petri de Warda Epistolae. Ed. Carolus Wagner. Posoniae-Cassoviae 1776. 187-187. Futak (Bács vm., Futog, Szerbia és Montenegró): mezőváros, kastély, rév. Csánki D.: Magyarország történelmi földrajza i. m. II. 275., 344.; Engel Pál: Magyarország világi archontológiája 1301-1457. I—II. (História könyvtár. Kronológiák, adattárak 5.) Bp. 1996. I. 313.; Koppány Tibor: A középkori Magyárország kastélyai. (Művészettörténeti füzetek 26.) 145. Bonfini egy 1462. évi eseménnyel kapcsolatosan Futakot igen gazdag településként említette. Antonio Bonfini: A magyar történelem tizedei. Ford. Kulcsár Péter. Bp. 1995. 730. • 1 3 CJH 830. Szalánkemén (Szerém vm., Slankemen stari és Slankemen novi, Szerbia és Montenegró): vár, mezőváros és királyi város, rév. Csánki D. : Magyarország történelmi földrajza i. m. II. 233., 237-238.; DL 13686. A várra 1. még Gere László: Várak a Szerémségben. In: A középkori Dél-Alföld és Szer. Szerk. Kollár Tibor. (Dél-Alföldi Évszázadok 13.) Szeged 2000. 370-374. 14 Mollay Károly: A soproniak harmincadvámja 1383-1542. In: Házi Jenő emlékkönyv. Emlékkönyv Házi Jenő Sopron város fölevéltárosa születésének 100. évfordulója tiszteletére. Szerk. Dominkovits Péter-Turbuly Éva. Sopron 1993. 134.; DL 14505. A 14. századi hármincadvámok elhelyezkedésére 1. Pack Zs. P: A harmincadvám az Anjou-korban i. m. 231-254. 15 Pack Zs. P: A harmincadvám az Anjou-korban i. m. 254. 123. jegyz., Eperjes szabad királyi város levéltára 1245-1526. Összeáll. Iványi Béla. Szeged 1931. 296. sz. Az ófalui vámra még vö. Borsa Iván-Mályusz Elemér-C. Tóth Norbert: Zsigmondkori oklevéltár. I-IX Bp. 1956-2004. (a továbbiakban: ZsO) II. 7504. sz. (1410.); DL 44670.; Csánki D.: Magyarország történelmi földrajza i. m. I. 253. 16 Ortvay Tivadar: Pozsony város története. Pozsony 1900. II. 3. 77-78. Az 1453-ban említett Zemcze-i harmincadot Ortvay Szempere, Pach az 1498. évi törvényben is említett Szenicére lokalizálta. Ortvay T.: Pozsony i. m. II. 3. 77-78., ill. Pach Zs. P: Hogyan lett i. m. 275. 105. jegyz. 1450-ban csak általánosan vannak a szepesi, sárosi és zempléni harmincadok megnevezve. Uo. 267. 17 Pach Zs. P: Hogyan lett i. m. 260. A 15. század közepe előtt több olyan településen is szedtek harmincadot, amelyeket az 1498. évi törvény nem említ, de könnyen elképzelhető, hogy ezek addigra már megszűntek vagy később törvényesnek tekintett helyekre költöztették őket: Szepesen és Gölnicen 1311-ben, Magyaróváron 1359-ban, Radnán 1412-ben, Sárváron 1421-ben (a radnait Besztercére, a sárvárit Sopronba tették át). Draskóczy István: Sáros megye vámhelyei a 14. században. In: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére. Szerk. Csukovits Enikő. Bp. 1998. 52.; Csánki D.: Magyarország történelmi földrajza i. m. III. 676.; ZsO VIII. 791. sz.