Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Simon Zsolt: A baricsi és kölpényi harmincadok a 16. század elején 815
A BARICSI ÉS KÖLPÉNYI HARMINCADOK A 16. SZÁZAD ELEJÉN 819 ezeknek a településeknek is kellett legyen révük, mivel az Oszmán Birodalommal való kereskedéshez át kellett kelni a Száván), felük mezővárosban vagy királyi városban (Barics, Racsa, Szabács, Szávaszentdemeter és Nándorfehérvár).18 1442-ben'még Kévén is volt harmincad, de könnyen megtörténhetett, hogy miután a lakosok nagy része Ráckevére költözött, ami maga után vonta a település fontosságának a csökkenését, a kevei harmincadvámot megszüntették.19 Belgrád környékén még Szalánkeménen is működött harmincad, de csak 1521-ig vagy legkésőbb 1525-ig,2 0 a nándorfehérvárhoz tartozó harmincadok történetében ugyanis 1521-ben fordulat állt be, lévén hogy ebben az évben a törökök elfoglalták Nándorfehérvárt és Szabácsot, továbbá több olyan települést (Árki, Barics, Kölpény, Szalánkemén) is felégettek és erődítményüket lerombolták, ahol azelőtt harmincad működött.2 1 Ennek tudható be, hogy az 1525. évi 9. tc. 18 A nándorfehérvári főharmincadhoz tartozó harmincadhivataloknak otthont adó településekre vonatkozó adatokat részletesen a Függelék 3. részében soroltuk fel. Térképen feltüntetve, Apajóc és Újvár nélkül: Gere: Várak a Szerémségben i. m. 343. 19 Keve {Keve vm., Kovin, Jugoszlávia): mezőváros, vár, rév, kikötő. Pesty Frigyes: Az eltűnt régi vármegyék. I. Bp. 1880. 880-890. Harmincadhivatalára: uo. 389. Keve 1435-ben árumegállító jogot kapott. Ráczkevei okmánytár / Diplomatarium Ráczkeviense. Kiad. Magdics István. Székesfehérvár 1888. 14. 20 CJH 830. 21 Kubinyi András: A szávaszentdemeteri-nagyolaszi győzelem 1523-ban. Hadtörténeti Közlemények, Új folyam 25. (1978) 200. (Árki említése nélkül). A kortárs vagy nem sokkal későbbi források nem mind ugyanazokat az erődítményeket sorolják fel: Sanuto Magyarországról jött hírek alapján azt írta, hogy Kölpényt, Szávaszentdemetert, Szalánkemént (Salona sopra le Danubio) rombolta le. Wenzel Gusztáv: Marino Sanuto világkrónikájának Magyarországot illető tudósításai. I—III. Magyar Történelmi Tár 14., 24., 25. (1869, 1877, 1878) III. 250. Egy 1521-ben Habsburg Ferdinándnak írt jelentés szerint Kölpényt, Baricsot, Tilpeth-et, Zimonyt, Dobriniba-t, Szalánkemént, Péterváradot és Seréd várát (Cupin, Waritsch, Tilpeth, Schemling, Dobriniba, Aschlankemen, das closter Peter Waradin, das sloss Schered) égették fel és néhány vár köveit Szabács várához vittek. A horvát véghelyek oklevéltára. I. 1490-1527. (Magyarország melléktartományainak oklevéltára / Codex diplomatics partium regno Hungáriáé adnexarum I. Magyar Történeti Emlékek I.: Okmánytárak 31.) Szerk. Thallóczy Lajos-Hodinka Antal. Bp. 1903. 36. A Zay Ferencnek tulajdonított krónika szerint Árkit, Baricsot, Kölpényt és Szalánkemént rombolták le a törökök. Zay Ferenc: Az Landorfejírvár elveszésének oka e vót, és így esött. In: Magyar emlékírók 16-18. század. Vál., szöveggond, és jegyz. Bitskey István. (Magyar Remekírók.) Bp. 1982. 54-55. Brodarics István azt írta, hogy a törökök lerombolták Szalánkemént és az összes Száván túl levő várost Péterváradig; s másutt is megemlíti, hogy Péterváradtól jövet Szalánkeménen túl levő „más kevésbé nevezetes" városokat romboltak le a törökök 1521. után. Brodarics históriája a mohácsi vészről. Ford. és jegyz. Szentpétery Imre. Bp. é. n. (Reprint Bp. 1976.) 14., 25. Tubero szerint a törökök felgyújtották, és földig rombolták Kölpényt, Szávaszentdemetert, Baricsot, Pargnasiumot, Szalánkemént és Péterváradot. Ludovicus Tubero: Kortörténeti feljegyzések (Magyarország). Közreadják Blazovich László-Sz. Galántai Erzsébet. (Szegedi középkortörténeti könyvtár 4.) 309. (Pargnasium talán Bánmonostorával azonosítható. Uo. 372.) A Memoria rerum című munka írója úgy tudta, hogy a török Zimonyt, Szalánkemént, Karomot, Péterváradját, Kamoncot és még „szántalan sok városokat elrabla, elígeti Eszíkig, azon felől is". 1504-1566 Memoria rerum. A Magyarországon legutóbbi László király fiának legutóbbi Lajos királynak születése óta esett dolgok emlékezete (Verancsics-évkönyv). Sajtó alá rend. jegyz. Bessenyei József. (Bibliotheca Historica). Bp. 1981. 21-22. Szerémi György szerint a törökök 1521-ban foglalták el Szalánkemén, Pétervárad, Szávaszentdemeter, Racsa, Kölpény, Barics és még egyéb, meg nem nevezett várakat. (Szerémi itt is kissé zavaros: egyszer 16 vár elfoglalásáról ír, majd felsorol 17 várat, ami után rögtön azt írja, hogy még más várakat is elfoglaltak.) Szerémi György: Magyarország romlásáról. Szerk. Székely György. Bp. 1979. 118. Istvánffy Miklós ugyanakkor úgy tudta, hogy 1521-ben a törökök Szalánkemént, Kölpényt, Baricsot, Perhas-1 (talán Perholc, ami esetleg Prhovo lehet Szerbiában, vö. Csánki D.: Magyarország történelmi földrajza i. m. 251.) és Szávaszentdemetert égették
