Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Simon Zsolt: A baricsi és kölpényi harmincadok a 16. század elején 815
816 SIMON ZSOLT király vagy királyné számára szedett hányadot jelentette, de a 15. század elején immár általánosan az ország határain szedett külkereskedelmi vámot jelölték ezzel a kifejezéssel.3 Ertékvámként kezdetben valóban az elvámolandó áru értékének harmincad részét jelentette, de ez a hányad a 15. század közepétől már 1/20 volt, igaz, ez alól voltak kivételek. A pozsonyi harmincadon például 1457-1458-ban 1/17 volt a vámkulcs, de az 1490-ban kötött farkashidai egyezségben is még szükségesnek tartották kiemelni, hogy a zágrábi harmincadokon valóban harmincadot, és nem huszadot kell szedni.4 Ennek alapján vagy az történhetett, hogy Zágrábban az immár általánosnak tekinthető 1/20-os vámot szedték, ellenben valamilyen okból kifolyólag megpróbálták visszaállítani a régi, 1/30-os vámtarifát, vagy pedig még át sem tértek az új vámkulcsra. Egy 1498. évi adat alapján úgy tűnik, hogy sikerre tudták vinni a farkashidai megállapodás előbb említett pontját is, akkor ugyanis II. Ulászló arra utasította a zágrábi harmincadosokat, hogy 30 forint értékű áru után egy forintot szedjenek.5 A kölpényi számadás sóra vonatkozó bejegyzése alapján — mint látni fogjuk — ott is a már általánossá vált egyhuszados értékvám volt érvényben. A harmincadhivatalok, illetve a később megőrzendő, réginek nevezett harmincadok legteljesebb felsorolását az 1498. évi országgyűlés 29. és 34. cikkelyeiben találhatjuk,6 amely 15 főharmincadot (capitalis tricesima) említ, melyekhez váltakozó számú fiók- vagy leányharmincad (filialis tricesima) tartozott. A törvény sze-3 A harmincad történetére: Domanovszky Sándor: A harmincadvám eredete. Bp. 1916.; Pach Zsigmond Pál: „A harmincadvám eredete". Bp. 1990.; Uő: Hogyan lett a harmincadból huszad? Történelmi Szemle 37. (1995) 257-276.; Uő: A harmincadvám az Anjou-korban és a 14-15. század fordulóján. Történelmi Szemle 41. (1999) 231-277. A harmincadok 1526 előtti történetére 1. még Acsády Ignác: Magyarország pénzügyei I. Ferdinánd uralkodása alatt. 1526-64. Bp. 1888. 123-124. és Sólyom Jenő: A magyar vámügy fejlődése 1519-ig. Bp. 1933. 4 A harmincad értékére: Pach Zs. P: ,A harmincadvám eredete" i. m. 80-83.; Pach Zs. P: Hogyan lett i. m. 257-258., 272-276.; Kováts Ferenc: Nyugatmagyarország áruforgalma a XV században a pozsonyi harmincadkönyv alapján. Bp. 1902. 13-14.; Jajcza (bánság, vár és város) története 1450-1527. Irta Thallóczy Lajos. Az oklevéltárat szerk. Horváth Sándor. (Magyarország melléktartományainak oklevéltára / Codex diplomaticus partium regno Hungáriáé adnexarum; Banatus, Castrum et oppidum Jajcza IV; Magyar Történeti Emlékek I,: Okmánytárak 40.) Bp. 1915. 67. (az oklevélnek a kiadásban nem említett további átírása: Magyar Országos Levéltár, Budapest, Diplomatikai Levéltér [a továbbiakban DL] 37668). Egy 1483 és 1490 közöttre datált soproni harmincadtarifa, a 16. század eleji brassói és nagyszebeni gyakorlat szerint is az értékvám 1/20 volt. Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története. II. 6. Sopron 1943. 262.; Radu Manolescu: ComerÇul fârii R0mîne§ti §i Moldovei eu Bra§ovul (secolele XTV-XVI). Bucure§ti 1965. 83.; Uő: RelaÇiile comerciale ale fárii Romînesjti eu Sibiul la începutul veaculuj al XVI-lea. Analele Universität^ С. I. Parhon. Séria Çtiin-Çelor Sociale (Istorie) 5. (1956) 211. 5 Povjestni spomenici slob. kralj. grada Zagreba priestolnice kraljevine Dalmatinsko-Hrvatsko-Slavonske / Monumenta historica liberae regiae civitatis Zagrabiae metropolis regni Dalmatiae, Croatiae et Slàvoniae. Collegit et sumptibus eiusdem civitatis edidit Joannes Bapt. Tkalcic. I-XIV Zagrabiae 1889-1932. II. 513. A paràpcslevél szerint azelőtt á harmincadosok hét forint után két aranyat szedtek, de a 2/7-es, vagyis 28,6%-os vámkulcs valószínűtlenül magas ahhoz, hogy ezt rend' szeresen és hosszú ideig használatban levő értékvámnak lehessen gondolni. 6 Corpus Juris Hungarici. Magyar Törvénytár. 1000-1526. évi törvényezikkek. Magyarázatokkal és utalásokkal kíséri Márkus Dezső. Bp. 1899. (a továbbiakban: CJH) 610., 612. Nagy részük térképre vetítve: Sólyom J. : A magyar vámügy i. m. a 160. és 161. oldalak közötti térkép. Azt még nem tudjuk, hogy pontosan mi is valósult meg ebből a határozatból, a késő középkori harmincadok földrajzi elhelyezkedésének pontos bemutatásával ugyanis még adós a kutatás. Vö. Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén. Bp. 1988. 19. Az 1492: 7. tc., az 1500: 26. tc. és az 1523: 46. tc. tanúsága szerint a nem törvényes helyeken való harmincadszedést 1498 előtt és után is tiltották a törvények. CJH 556., 658., 822.
