Századok – 2006

TANULMÁNYOK - Simon Zsolt: A baricsi és kölpényi harmincadok a 16. század elején 815

A BARICSI ÉS KÖLPÉNYI HARMINCADOK A 16. SZÁZAD ELEJÉN 817 rint a kassai főharmincad

7 hat fiókharmincaddal (Lőcse* Bártfa, Késmárk, Lubló, Sztropkó, Homonna), a trencséni nyolc fiókharmincaddal (Szakolca, Léva, Belus, Beszterce, Zsolna, Újhely, Nagyszombat, Verbó), a pozsonyi kilenc fiókharmincaddal (Oroszvár, Járfalu, Nezsider, Zaránd, Malacka, Sasvár, Gajár, Stomfa, Szenice), a soproni három fiókharmincaddal (Ruszt, Keresztúr, Szentmárton), a muraszombati, nedelici, varasdi és zágrábi 11 fiókharmincaddal (Szombathely, Pinkafő, Radafalva, Hidegkút, Ráckanizsa, Vince, Krapina, Stubica, Sztenyicsnyák, Topuszkó, más néven Toplica és Kosztanyica),8 a nándorfehérvári kilenc fiókharmincaddal (lásd a Függelék 3. részét), a temesvári egy fiókharmincaddal (Karánsebes) rendelkezett, míg Árva, Buda, Székesfehérvár és Pataj harmincadához nem tartozott fiókharmincad. A budai, székesfehérvári és pataji harmincadokat később szándékozták megszüntetni, miután kiváltották azokat a zálogos Szapolyai István nádor kezéből, de a budai még 1540 körül, a székesfehérvári pedig 1543-ban is működött.9

A törvény ugyan nem említi, de még Brassóban, Szebenben és Besztercén is működtek külkereskedelmi vámot szedő hivatalok, igaz, ezeket akkor huszadoknak (vigesima) nevezték.1

0 7 Valószínűleg ezt a vámot nevezték még felső-magyarországinak is, a 15. század közepe óta szereplő felső részekbeli harmincados (tricesimator partium superiorum) ugyanis többször keltezett Kassán és egyszer a bártfaiak harmincadmentessége ügyében is írt. DL 214306. (1466., a Kassáról a bártfaiak harmincadmentessége ügyében írt levél), ill. Magyar Országos Levéltár, Budapest; Diplomatikai Fényképgyűjtemény (a továbbiakban DF) 215023., DF 215030. (1483.), DL 20539. (1497.), DF 218267. (1524.). 8 A törvény szövegében a Szombathellyel kezdődő részben a „sunt filiales ad eandem" helyett valószínűleg „ad easdem" állt eredetileg, így az ezzel kezdődő 11 fiókharmincad az előző pontbein felsorolt négy szlavóniai főharmincadhoz tartozott. Sztenyicsnyák, Kosztajnica és Topuszkó (más néven Toplica) csak Zágrábhoz tartozhatott, nem a messzi Szombathelyhez, Szombathely, Pinkafő és Radafalva pedig nyilván Muraszombat fiókharmincadja volt. (Minderre Kubinyi András hívta fel figyelmemet, amit ezúton is köszönök.) Ezt a feltételezést alátámasztja egy 1490. és egy 1494. évi forrás is: az első a Zágrábban és minden más fiókhelyeken és különösképpen Csáktornyán és Muraszombaton, továbbá az ahhoz (ti. Zágrábhoz) tartozó, mindenütt másutt levő helyen szedni szokott harmincadot említi („Item cum tricesimis in Zagrabia ac ceteris omnibus locis filialibus et precipue in Chaaktornya et Mwrazombath et alias ubique locorum ad eandem pertinentibus, tam intra, quam extra Sclavoniam existentibus exigi solitis"), míg a második a zágrábi és varasdi harmincadok mellett még „más leány [harmincadokat]" (et ceteras filiales). Jajcza i. m. 67.; Johann Christian von Engel. Geschichte des Ungrisches Reiches und seiner Nebenländer. L Halle 1797. 18. Egy 1512-ben kelt oklevélben is a zágrábi és a hozzátartozó harmincadokról olvashatunk. DL 71122. 9 Ember Gy.: Nyugati külkereskedelme i. m. 24. A budai harmincadra 1: még DL 93721. (1505); Kubinyi András: Egy üzletelő és diplomata várúr Mohács előtt: Ákosházi Sárkány Ambrus. In: Gérő László nyolcvanötödik születésnapjára. Tanulmányok. Bp. 1994. 274. (1512); Hazai Okmánytár. Codex diplomaticus patrius. Hung. IV Kiad. Nagy Imre-Summer Arnold-Ráth Károly- Véghely Dezső. Győr 1867. 445-446. (1514); Martinus Georgius Kovachich-. Supplimentum ad Vestigia comitiorum apud Hungaros. II. Budae 1800. 426. (datálatlan forrásban, amely 1514-ben, esetleg 1513 második felében készült. A datálásra: Hermann Zsuzsanna: Egy pénzügyi tervezettől a Hármaskönyvig. Werbőczi és a parasztháború. Századok 115. [1981] 115. 10. jegyz.); Magyarországi pápai követek jelentései 1524-1526. Relationes oratorum Pontificorum 1524-1526. (Vatikáni magyar okirattár / Monumenta Vaticana Históriám Regni Hungáriáé illustrantia II. 1.) Bp. 1884 (reprint Bp. 2001). 378. (1526. .Ezúton is meg szeretném köszönni Dóczy Örs könyvtárosnak [Teleki-Bolyai Dokumentációs Könyvtár, Marosvásárhely] az olasz nyelvű szövegek fordításában nyújtott segítségét); Friedrich Schuller. Urkundliche Beiträge zur Geschichte Siebenbürgens von der Schlacht bei Mohács bis zum Frieden von Grosswardein. Aus dem k. u. k. Haus-, Hof- und Staatsarchiv in Wien (1526-1538). Archiv des Vereins für siebenbürgische Landeskunde, Neue Folge 26. (1894) 273., 275. (1528). A székesfehérvári harmincadra 1. még Magyarországi pápai követek i. m. 378. (1526); Schuller, F.: Urkundliche Beiträge i. m. 273., 275. (1528) és Ember Gy.: Nyugati külkereskedelme i. m. 24. (1540 körül). 10

Az erdélyi külkereskedelmi vámokat eredetileg szintén harmincadoknak hívták, de a 15. század végére már huszadokként jelölték őket. Pach Zs. P.\ „A harmincadvám eredete" i..m. 82., 165. jegyz.