Századok – 2006

TÖRTÉNETI IRODALOM - Jogtörténeti tanulmányok VIII. Emlékezés Csizmadia Andor jogtörténész professzorra (Ism.: Domaniczky Endre) 803

803 TÖRTÉNETI IRODALOM Halász Iván a könyvben nem egyszer utal arra, hogy II. Miklós gyenge uralkodó volt, saját tábora, a családtagoktól kezdve elégedetlen volt vele, meg akart tőle szabadulni. Érdekes viszont, hogy 1990-1991-re ez már feledésbe merült, a bolsevik rendszer bukása után a két főváros II. Miklós képeivel volt tele, ő szimbolizálta azt a rendszert, amelyet kár volt megdönteni, mert az utána következő sem volt sokkal különb. Halász Iván könyve kétségtelenül nem vet fel történetelméleti kérdéseket, ezért modern történészek nyilván nem is tarthatják komoly munkának. De ha arra gondolunk, hogy Halász Iván tíz fejezeten keresztül elmondja részletesen, mi volt a fehér rezsim, hogyan működött, és ezzel a magyar olvasó számára olyan eseménysorról ad képet (a szónak a rankei értelmében, „wie es eigentlich gewesen?") és ezzel az érdeklődő magyar olvasóközönségnek egy egész új világot tár fel, amelyről sem a pártállam idején, sem előtte érdemben nem olvashatott semmit, akkor azt kell mondanunk, hogy talán az ilyesfajta történetírásnak is van értelme. Halász Iván kitűnő könyve ezt a véleményt igazolhatja. Niederhauser Emil JOGTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK VIII. Emlékezés Csizmadia Andor jogtörténész professzorra Szerk.: Béli Gábor-Kajtár István-Szekeres Róbert Pécsi Tudományegyetem ÁJK 2005, 605 o. 2005 karácsonyára — a novemberben Pécsett tartott emlékkonferenciát követően — jelent meg a Jogtörténeti Tanulmányok VIII. kötete a pécsi jogtörténész műhely kutatói: Kajtár István, Béli Gábor és Szekeres Róbert szerkesztésében. A könyv megjelenése tudatosan egybeesett a híres jogtörténész professzor, a pécsi jogi kar egykori oktatója, Csizmadia Andor kettős — születésének kilencvenötödik, halálának pedig huszonötödik — évfordulójával, amely mellett, közvetetten, a Jogtörténeti Tanulmányok megszületésére is emlékezünk. így tulajdonképpen a Jogtörténeti Tanulmányok VIII. kötete hármas jubileumnak állít emléket. A történészek által is egyre gyakrabban alkalmazott történeti segédtudomány, a jogtörténet már évtizedek óta bontogatja szárnyait, és mutat fel jogi témákban történészi eszközökkel önálló eredményeket. A Jogtörténeti Tanulmányok — a viszonylag fiatal, Jogtörténeti Szemle című folyóirat mellett — évtizedek óta a magyar jogtörténészek rangos, országosan elismert publikációs fóruma. Létrejötte a pécsi egyetemhez és azon belül is Csizmadia professzorhoz kötődik, aki 1966-ban megindította, és 1983-ig szerkesztette is a tanulmányköteteket. A szerkesztői munkát azóta is a pécsi jogtörténeti tanszék munkatársai végzik. A Jogtörténeti Tanulmányok VIII. kötetében publikáló, az ország szinte összes jogtörténettel foglalkozó felsőoktatási intézményét képviselő szerzők tanulmányai — Csizmadia Andor munkásságához hasonló szélességű spektrummal — időben és térben a magyar és egyetemes jogtörténet különböző területeit fogják át. A recenzió terjedelmi szűkössége miatt csak néhány, a pécsi jogtörténészek által vizsgált témakör álljon itt, ízelítőül, e rendkívül érdekes kötetből. Érdekfeszítő vázlatban — a téma jogi kultúrtörténeti vonatkozásait is elemezve — tekinti át Kajtár István professzor, Csizmadia Andor tanítványa, a PTE AJK Jogtörténet Tanszékének vezetője az Európai Alkotmányról szóló szerződés tervezete kapcsán az európai jogtörténet tradicionális jogi értékeinek modern alkotmányos értékekké válását, az egyes kultúrák — így az angol, amerikai, francia, német területek — alkotmányozás során megnyilvánuló jellegzetességeit (Tradicionális értékek - modern alkotmányos értékek, 225-242. ÍJ. Béli Gábor tanulmánya az Ars Notaria, a 14. század közepén keletkezett formuláskönyvgyűjtemény fennmaradt részeiben található forrásanyag felhasználása, elemzése alapján rajzol képet a 14. századi vármegye működéséről, illetve mutatja be a megyei nemesség térnyerését a vármegye szerveinek működésében. A tanulmány különösen értékes része a tradicionális magyar perjogban az istenítéletek egyik formájaként ismert baj (duellum) elrendelésével, alkalmazásával kapcsolatos, az Ars Notariában található formulák elemzése. (A megye hatóságának és tisztjeinek működése a XIV. század első felében az Ars Notaria formulái alapján, 89-108. ÍJ. Herger Csabáné cikke a dualizmuskori magyar jogalkotás egyik nagyszerű, a mai napig közismert darabjának, a kötelező polgári házasságkötést bevezető 1894. évi 31. törvénynek (továbbiakban: Ht.) a keletkezéstörténetét tárja fel gazdagon adatolt, történeti és jogi munkákra