Századok – 2006
MŰHELY - Veliky János: Hogyan polgárosodott a magyar arisztokrácia? Batthyány Kázmér társadalmi és politikai szerepkörei 751
778 VELIKY JÁNOS a földbirtokosok kármentesítése elé helyezné, hiszen „azt felállítani minden esetre szükséges". Utalt rá, hogy a tőkehiány az ország általános helyzetét rontja, s hogy „ez országban mennyire hátramarad az ipar, jelesen azért is, mivel a szükséges tőkék hiányoznak, és semmi olyan intézetek nincsenek, mellyek az ipar emelésére szükségesek és hasznosak lehetnek".135 A földbirtokosok kármentesítését Batthyány állami hitelfelvétellel képzelte el, amely óhatatlanul, az államadósságra terelte a figyelmét, s ebben a kérdésben — felidézve a kettejük között a vasútépítés ügyében pár évvel kirobbant nézet- és érdekellentétet — Széchenyivel még április elején komoly parlamenti vitába keveredett. Széchenyi a közlekedésügyi minisztériumba korábban az ellenzék által is sokat vitatott, de kétségkívül komoly elgondolásokat tartalmazó programmal érkezett, valószínűleg egyetlenként az új kormányban. Erre alapozva aztán nagyon hamar költségvetési tervezetet tudott benyújtani, amelynek keretében 10 milliós államkölcsön felvételét kezdeményezte,136 s ennek felső táblai vitájában egyik legkomolyabb bírálója volt Batthyány Kázmér. A kétségkívül személyes elemmel is motivált konzervatív kritika két irányba vágott. Egyrészt bírálta az államadósság várható nagyságát és szerkezetét, s túlzottnak tartotta a vasútépítésre fordított összeget, sőt a sorrendet is megfordította volna: ha elfogadja az országgyűlés a tervezetet - mint mondotta, előbb gondoskodni kell a földbirtokosok kármentesítéséről, majd „a földmivelést és ipart kell életbe léptetni s emelni, ebből származik aztán a kereskedés, ez feltételezi, hogy ezután utak és közlekedési eszközök legyenek". Másrészt a miniszteri felelősséget firtatva a tervezet megvalósítása felett szorosabb parlamenti felügyeletet kezdeményezett.137 Széchenyi ingerülten védte tervezetét és miniszteri jogkörét, ám vele szemben a felső tábla Batthyány álláspontját fogadta el, s ez került ismét az alsó tábla elé. Ott azonban Kossuth Széchenyi álláspontját támogatva a vasútépítés elsőbbsége mellé állt, s nagyon praktikus érveket hozott fel Batthyány nézeteivel szemben - látható, „hogy a vasutak varázserővel hatnak a földbirtokra és a forgalom élénkítésére", de a kormányzat egyetemleges felelősségére való hivatkozással Széchenyi projektum feletti jogkörének a korlátozását sem támogatta.138 Nem lehet azt állítani, hogy Batthyány Kázmér a roppant gyors és mély változásokat valaminő naiv optimizmussal szemlélte volna, látható módon működött benne a veszélyérzet. Tartott a korábbi években oly sokszor felemlegetett szociális és nemzetiségi feszültségektől, de természetesen felmerült benne a Szent István-i állam szétbomlásának rémképe is. 1848. február 8-án a horvát közigazgatásban teendő nyelvi engedményekkel kapcsolatban elmondott felszólalásának kezdő mondatai megfelelően jellemzik lelki állapotát: „Olly nyugtalan és háborgatott kebellel még soha nem keltem fel e teremben, mint a mos-135 Batthyány Kázmér 1848. április 8-án a főrendi tábla LXII. ülésén elmondott beszéde. Uo. 527. n * 136 Széchenyi tervezetének országgyűlési útjához lásd: Barta István (szerk., bev.) i.m. 88., 730., 735-737. 137 Batthyány Kázmér 1848. április 8-án a főrendi tábla LXII. ülésén elmondott beszéde. Uo. 526-527. 138 Széchenyi István 1848. április 8-án a főrendi tábla LXII. ülésén elmondott beszéde. Uo. 527-529. - Kossuth reagálása: Barta István (szerk., bev.) i.m. 735-737.
