Századok – 2006
MŰHELY - Veliky János: Hogyan polgárosodott a magyar arisztokrácia? Batthyány Kázmér társadalmi és politikai szerepkörei 751
HOGYAN POLGÁROSODOTT A MAGYAR ARISZTOKRÁCIA? 765 „Magyarország regeneráció[já]t egyes egyletektől várja", míg szérintük, a centralisták szerint „az egyedül a törvényhozás által eszközölhető".6 5 Batthyány Kázmér szélesebb körben akkor vált ismertté, amikor 1844. október 6-án egy egészen újszerű politikai mozgalom élére, a Védegylet elnöki székébe került, s annak — ahogyan első életrajzírója és kortársa, Tóth Lőrinc fogalmazott — „nem csak névszerinti elnöke" lett.66 A szerepkört örömmel vállalta el: elnöki megnyitójában a következőképpen fogalmazott - „áldom a gondviselést és köszönöm neki életem egyik legszebb pillanatát [...] jövendőben mindig szilárd jóakaratommal, buzgó óhajtásommal s hol hatalmamban áll, tettleges részvéttel fogom nagy és szent czélját kisérni, támogatni," elősegíteni"67 , s tisztában volt annak újszerűségével is! Felismerte a Védegylet politikai súlyát és megnyitó beszédében pontosan kijelölte annak helyét a „szocziális mozgalmak" körében. Kossuth felfogását tükröztetve a mozgalom két vonását emelte ki: egyrészt önszervező jellegét - „új mezejét [...] nyitja fel az elme-surlódásnak, és a közéletnek, önerőveli teremtésnek, önigazgatásnak új iskoláját. Bölcsője tehát azon szellemnek, mellynek ihletése alatt más nemzetek túlnyomó nagyságra vivták fel magokat, s melly egyedül ruházhat a nemzetekre állandó fényt, nagyságot s hatalmat, mert magában a Nemzetben gyökerezik "68 Másrészt kifejtette, hogy a mozgalom társadalmi hálózatát "egy ugyancsak újszerű gondolat, az érdekegyesítés eszméje6 9 szövi össze, miután egyéb, „a nemzeti gazdaság [...] kútforrásainak felnyitását czélzó egyesületek hazánk lakosai csak egyes osztályának érdekeit mozdítják elő: a jelen egyesület mind ezen osztályokat egyenlően érdekli".7 0 Utóbbinak erős naivitással, ám a többi reformerhez hasonlóan, generális szerepet szánva lendületes stílusban hangoztatta, hogy ez az új társadalomszervező eszme majd „kiegyenlíti az osztályok, nemzetiségek, vallások közti különbségeket és súrlódásokat, összeköti ugyan azon érdek utáni törekvésben a földes urat s a jobbágyot, a mágnást s a nemes embert, a polgárt s a foldmivelőt, a Magyart s a Szlávot, a németet és az Oláht, s egyesíti mind ezeket ugyan azon hazának polgáraivá, melly hazában igaz egyenlőség fog uralkodni, az t. i. melly egy közös nagy czél, s egy nagyszerű érdek felé versenyzés hasonló képességében áll, mellybűl száműzve a szerencse javaival bővebben vagy kevésbé ellátott osztályok közti féltékeny, boszús kaján vetélkedés.'"71 65 Eötvös József: Levelek (előszó és jegyz.: Oltványi Ambrus). Bp, 1976. 145-146. 66 Tóth Lőrincz i.m. (I.) 331. 67 Batthyány Kázmér 1844. október 6-i elnöki megnyitó beszéde. In: Magyar Szózatok (kiad. Voigt, H.G.). Hamburg. 1847. 11. 68 Uo. 8. - Lásd erről: Gerő András: Magyar polgárosodás. Bp, 1993. 19-55. 69 Az érdekegyesítés eszméjéről István Barta: Entstehung des Gedankens der Interessenvereinigung in der ungarischen bürgerlichen Reformbewegung. In: Nouvelles études historiques. I. к. Bp, 1966. 70 Magyar Szózatok, 7. - Az érdekegyesítés társadalmi tartalmát Batthyány Kázmér kortársai hosszan kifejtették, amelyhez lásd: Szabó István: Kossuth és a jobbágyfelszabadítás. Századok, 1952.; Ferenczi Zoltán: Kossuth és Wesselényi s az úrbér ügye 1846-1847-ben. Századok, 1902.; Orosz István: Széchenyi és a jobbágykérdés. Agrártörténeti Szemle, 1962. 71 Magyar Szózatok, 7-8.
