Századok – 2006

MŰHELY - Veliky János: Hogyan polgárosodott a magyar arisztokrácia? Batthyány Kázmér társadalmi és politikai szerepkörei 751

764 VELIKY JÁNOS díj, 50 arany) 1845-ben saját költségén „Robot és dézsma erkölcsi és anyagi, mező- és státusgazdasági tekintetben" címmel megjelentette (Ploetz Adolf munkája az örökváltsági esetek jegyzékét tartalmazza). Ezen túl támogatta ter­mészettudományos ismereteket terjesztő tankönyvek megjelenését, bátyjával és gróf Károlyi Lajossal együtt Rohoncon Klauzál Imre vezetésével gazdasági tanitézetet alapított és ugyancsak bátyjával együtt a család rohonci könyvtárát a Magyar Tudományos Akadémiának adományozta. Bicskei birtokán százezer forintnyi összeggel Nagy Károly számára csillagvizsgálót létesített s bekapcso­lódott olyan fontos társaság munkájába, mint a Magyar Természetvizsgálók és Orvosok kongresszusa.58 Korábban megnyilvánuló életfelfogása és társadalmi eszméi egyértelműen fordították a reformkori politikai elit tagjaként Batthyány Kázmért új politikai szerepek felé. Am annak az elitnek a helyzete, amelyhez ő is tartozott, nem volt egészen egyértelmű, ugyanis döntően nemesi származása ellenére sem tekint­hető már hagyományosnak, de még egészen polgárinak sem, így újszerűsége még különféle szerepkörök formájában és nem szociológiailag összerendezett csoport- vagy osztályjellemzőként nyilvánult meg.59 Az 1840-es évek elején éppen arról folyik vita, hogy a modern szerepkörök meggyökereztetésében mennyire érdemes előre haladni! Széchenyi a polgári képviseleti rendszer bevezetésében visszafogottabb: mint írta, nem szeretne „pártember" lenni, inkább a másfél évtizeddel korábban, általa megfogalma­zott szellemi elit (a „filozófia templárius keresztjét" viselők) szerepkörében ma­radna meg.6 0 Kossuth merészebben nyúlt az új eszközökhöz, a politikai sajtó­hoz csakúgy, mint a társadalmi alapzathoz.6 1 A kifulladó hagyományos (döntő­en nemesi bázisú) ellenzékiséget modern erőkkel igyekezett megerősíteni, erre utalva írta 1845 márciusában Wesselényinek: egyrészt saját szerepéről - „Szo­czialis mozgalmaink belső lényegébe alkalmasint nincs senki annyira avatott, mint én vagyok"; másrészt ugyanitt a mozgalom természetéről és megszületé­sének okairól - „Én meggondolva írtam a Kiábrándulást6 2 , nekünk.nincs más lehetőség, mint mindent szoczialis úton kezdeni meg".6 3 A kortárs Eötvös Jó­zsef pedig kettejük között ingadozva felismerte e két út létezését és különböző­ségét: a különbséget úgy magyarázta meg, hogy felhívta a figyelmet a politizáló közönség átalakulására (kiemelve, hogy az a sokaság, amelynek egykor „a Hi­tel, most а Pesti Hírlap kezébe került, lényegesen megváltozott"), illetve a kos­suthi „szociális mozgalom" újszerűségére.64 Kifejtette, hogy újabban Kossuth 58 Füzes Miklós: Az ismeretlen Batthyány, I. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, XXVI. (1981). 135. 59 Veliky János: Polgárosodás és szabadság. Bp., 1999. 9., 42-43., 45-46., 51-52. 60 Veliky János: „Nekünk a filozófia templárius lovagjainak kell lennünk". In: Szabó István Emlékkönyv (szerk. Rácz István). Debrecen. 1998. 293-301. 61 Szabad György: Kossuth irányadása. Bp., 2002. 73-74. 62 Kossuth „Kiábrándulás" című cikke a Pesti Hírlap 1843. december 7-i számában jelent meg. 63 Adatok gróf Széchenyi István és kora történetéhez, 1808-1860. II. k. (összeáll.: Bártfai Sza­bó László), Bp., 1943. 494. 64 Kosáry Domokos: Kossuth Lajos a reformkorban. 2.. bővített kiadás. Bp., 2002. 431.; (szerk., bev.: Veliky János): Eötvös József (sorozatszerkesztő Gerő András). Bp., 1998. 12-13.

Next

/
Thumbnails
Contents