Századok – 2006

MŰHELY - Veliky János: Hogyan polgárosodott a magyar arisztokrácia? Batthyány Kázmér társadalmi és politikai szerepkörei 751

758 VELIKY JÁNOS lyet aztán valóban csak jó néhány társadalmi (állami és egyházi) norma áttöré­se révén tudtak megvalósítani. A leendő feleség Poroszországban bontotta fel házasságát, s a vőlegény áttérése után Pesten 1847. november 4-én új, reformá­tus egyházukban kötöttek házasságot. A házasságot Pesten Török Pál reformá­tus alesperes kötötte meg, az eljárásban szükséges igazolások egyikét az ellen­zék két ismert vezetője, Eötvös József és Teleki László állította ki.30 Batthyány Kázmér áttérésének személyes, szerelmi természetű és nem hitbéli okai voltak, mondhatnánk azt is a kor felvilágosult és szentimentális irodalmára tekintve, hogy polgári érzelmei irányították. Áttérésekor a hazai re­formátus egyház rendszerében nem is rendelkezett kellő tájékozottsággal, amely ki is derült, amikor a pályadíjak sorát elnyerő (egyiket korábban maga Batthyány ajánlotta fel!), művelt Hetényi János ekeli lelkésztől kért oktatást, ő 1847. december 18-án Török Pálnak szóló levelében nem kevés iróniával beszá­molt találkozásukról: „A közelebbi napokban gróf Batthiányi Kázmért saját kívánságára meglátogattam; s benne a leghumánusabb urat ismertem meg: ámde ő az angol magas egyházat képzelve a honunkbeli helv. hitvallású tisztes, de nyomott s szegény egyházunkban, ezzel szerelembe esni nem igen akar. Azt sem tudá, minő kormányunk van, kicsoda Ft. Nagy Mihály Úr (a Dunántúli Egyházkerület püspöke - V.J.) és hol lakik. Engemet gyakori látogatásra meg­kért, és szép levelében mind magát mind nejét pártfogásomba ajánlotta"!31 Házassága társadalmi tetté emelkedett s nagy vihart kavart - a házasság­kötést az udvar nem ismerte el. Pedig kapcsolatuk közismert volt. Nem megle­pő módon a baráti körhöz tartozó Széchenyi a helyzetet kíváncsi érdeklődéssel s némi irigységgel követte, talán azért, mert ő pár évvel korábban hasonló kö­rülmények közé kerülve nem mutatott olyan bátorságot, mint Batthyányék. A viszonyt 1847. szeptember 30-án naplójában nagy élvezettel következőképpen differenciálta: ,,M[ademoi]selle Gusty Keglevich, alias Szapary, nunc proxime Batthyányi". A titkosrendőrség jelentései szerint arisztokrata körökben Batthyánynét gyakran csak „Quasi-Frau"-ként emlegették.32 Nem kapott meg­hívást a nádori bálokra, amely viszont az ellenzék szimpátiatüntetéseit váltotta ki, így Batthyány házassága váratlanul, de nem véletlenül politikai akciók ré­szévé vált. Széchenyi viszont semmiképpen sem tartotta ezt szerencsésnek, s naplójában 1848 februárjában így háborgott: „Louis Kfárolyi] lasst mich quasi sitzen, weil er 'zum E[rz] H[erzog] St[ephan] muss', indem Familie Batthyány wüthet, dass Gusty nicht eingeladen ist! - Gehet es nicht weit!"- Úgy vélte, hogy az akció mögött Batthyány Lajos áll: „Es gehet die ganze Opposition] nicht auf dem Ball von E[rz] H[erzog] - weil Gusty В - nicht eingeladen ist! -Bravo Gr. Louis B[atthyány]ü!" 33 Nem szerette volna ugyanis, ha a családi ter-30 Batthyány házasságkötésének ügyével a történeti szakirodalomban elsőként Balázs László foglalkozott. Batthyány Kázmér házassága és áttérése. Egyháztörténet, Új folyam, II. (1959). 1-2. füzet. 9. 93-97. 31 Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Levéltára. C/93. 14. 847. Török Pál levelezé­se, 1833-1847. (Kiemelés - V.J.) 32 Széchenyi István: Napló. Kiadta Viszota Gyula. Bp, 1939. VI. к, XLIIL; Takáts Sándor: Em­lékezzünk eleinkről. Bp, é.n. 403. 33 Széchenyi István: Napló. i. h. 728-729.

Next

/
Thumbnails
Contents