Századok – 2006
MŰHELY - Veliky János: Hogyan polgárosodott a magyar arisztokrácia? Batthyány Kázmér társadalmi és politikai szerepkörei 751
HOGYAN POLGÁROSODOTT A MAGYAR ARISZTOKRÁCIA? 759 mészetű feszültség ellenzéki politikai színezetet ölt és azt erősíti, egyébként viszont elégedetten vette tudomásul, hogy széthúzás esetén (ugyanis a nádori bálra 13 ellenzéki mégis elment3 4 ) az ellenzék megosztottsága manifesztálódik.3 5 Meghökkenést keltő módon az udvar 1848. február 4-én gróf Zichy Ferencen, a Helytartótanács ideiglenes elnökén keresztül az esketést végző Török Pál alesperest (későbbi püspököt) is felelősségre vonta és nyilatkozat tételére kötelezte. E lépés azonban a nagy változások idején az udvar számára már inkább kellemetlen következményekkel járt. A bátor Török Pál, akit már korábban a vallási egyenjogúság híveként ismertek, s aki pl. 1841-ben „Mindnyájan egy vagyunk" címmel megjelent füzetében hirdette is ezt az egyenjogúságot, 1848. május 15-én benyújtott „mentségében" éles hangot ütött meg: az esketés alapját képező tények és dokumentumok rövidebb ismertetésén túl, hosszan sorolta a protestánsoknak az udvari intézmények és a katolicizmus részéről elszenvedett sérelmeit. Örömmel utalt rá, hogy a Helytartótanács időközben megszűnt, mely „a bécsi camarillák, jezsuita s liguorián clubbok által kovácsolt, a magyarok s protestánsok ellen kiszórt mennyköveknek vezető = sodronyuk vala". Felemlegette a 16. századi protestáns üldözéseket (közöttük az egyik erdélyi ős, Batthyány Orbán sorsát, akinek hamvait Martinuzzi a gyulafehérvári templomból eltávolíttatta, „mert buzgó pártfogója volt a protestánsoknak", majd a múltat a jelennel talpra esett fordulattal összekapcsolta: „így készülnek most Martinuzi püspök utódai s szellemörökösei gyalázatba keverni Orbán méltó ivadékát, mert a reformált egyházba tért"), majd kifejtette, hogy egyházi álláspontját a vallásszabadság elvére építette, miután „hitvallásaink, symbolicus könyveink, ezekben foglalt elveink, s ezek vallásának szabadsága, ezeknek életbe átvétele országos törvényekkel garantiroztattak",36 Ezután a katolikus udvar is sorra került, amikor nem csekély iróniával utalt a Habsburg ház politikai esendőségére: „Igénylem az uralkodó fejedelmi háztól is, hogy az általam kötött házassági szövetséget tiszteletben tartsa. Ha Napóleon házassága Mária Lujzával tisztességes volt, holott Napoleont első neje Tascher de la Pagerie Jozefinától épen illetéktelen törvényszék választá el, ha megboldogult Ferencz császár házassága a mostan is élő özvegy Császárnéval, Karolina Augusztával (ki elébb a mostani württembergi Király első Vilmosnak, akkor még koronaörökösnek neje volt, egyházilag is megáldott házasságban) nem volt az uralkodó házra nézve meggyalázó, igénylem, hogy Keglevich Auguszta grófnőnek - ki illetékes törvényszék által annak rendi szerint választatott el gr. Szapáry Antaltól - gr. Batthyány Kázmérrali házassága, mely minden kellékek megtartásával köttetett, az uralkodó ház által tiszteletben tartassák. "37 A református egyház szélesebb körben is érdeklődést mutatott Batthyány házassága iránt, s igyekezett felhasználni saját szabadsága kiszélesítése érde-34 Uo. 730. 35 Uo. XLIII. 36 Ráday Levéltár. C/93.15.974 .Török Pál levelezése, 1848-1852. „Gróf Batthyány Kázmér és gróf Keglevich Auguszta házasságkötésének ügye". (Kiemelés - V.J.) 37 Uo.
