Századok – 2006

MŰHELY - Veliky János: Hogyan polgárosodott a magyar arisztokrácia? Batthyány Kázmér társadalmi és politikai szerepkörei 751

HOGYAN POLGÁROSODOTT A MAGYAR ARISZTOKRÁCIA? 757 magyar jogász, közgazdász és szépirodalmi értelmiséghez részben egyenrangú­ságra épülő, részben (miután uradalmának alkalmazottai, illetve támogatottjai voltak) hagyományos viszony fűzte. Uradalmait a magyar értelmiség két egé­szen kiváló, korszerű jogi és közgazdasági ismeretekkel rendelkező alakja kezd­te modernizálni, akik maguk is nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy Batthyány közelebb került a polgári eszmék meghatározott irányaihoz (ismét párhuzam Széchenyi életével). Egy jeles közgazdász-jogász szakemberrel, Nagy Károllyal Bécsben ismerkedett meg, aki aztán — miután bicskei uradalmai élére állította — jövedelmeit rövid időn belül megkétszerezte. Körmendi birtokait ugyancsak jó nevű mezőgazdász, Klauzál Imre irányította. Emlékiratait évtizedekkel ké­sőbb a Védegylet egykori titkára, a „Magyar szónokok és státusférfiak" című esszékötet egyik szerzője, a század nagy pályát befutó jogtudósa, Tóth Lőrincz publikálta, aki szintén közvetlen környezetéhez tartozott.2 6 Vörösmarty szá­mára bicskei birtokának tagosítása során két jobbágytelket ajánlott fel, az ado­mány azonban feszültséget keltett köztük, miután a költő úgy érezte, hogy ez­zel a nagyúri gesztussal őt Batthyány saját jobbágyává tette. A feszültséget fel­oldandó az adományt 500 frt. éves járadékra változtatták át, amely oly fontossá vált, hogy az önkényuralom idején Vörösmarty egyetlen megélhetési forrását képezte.2 7 Ugyanakkor Batthyány saját útját járó, szuverén személyiség volt. Tóth Lőrincz erre utalva így mutatja be: „Egészséges szelleme, mely szobrászi szép testében lakott, gazdag táplálékot merített gróf Széchenyi István merész re­formműveiből, Vörösmarty költeményeiből, melyeket könyv nélkül tudott s gyakran idézett". A születési arisztokráciába jószerencséje, a szellemi arisztok­rácia soraiba saját műveltsége emelte, amelynek megalapozása céljából, Tóth Lőrincz jellemző soraival, „sokat jegyzett s pompás könyvtárt gyűjtött, mely­ben a legjelesebb angol, francia s német publicisták s a legjobb magyar írók: Széchenyi István, Fáy András, Kölcsey, Berzsenyi, Vörösmarty, Bajza, Szalay László, Eötvös József, Szemere Bertalan stb. politikai munkái s lelkesítő versei díszkötésben voltak".28 Egyik országgyűlési felszólalásában önmagát — jelez­vén, hogy nincs híján az iróniának sem — lobbanékony, optimista alkatként jel­lemezte: „Sangvineus véralkatomnál fogva nem mondhatok le [...] azon re­ményről, hogy utoljára a chaoszbul még világ [értsd világosság - VJ.] lesz"!2 9 Magánéletében gyakran szembe került a társadalom általános normáival, így a római katolikus értékrendre épülő feudális társadalom szabályaival. Mind több alkalommal saját utat választott, amelyhez természetesen kiemelkedő feu­dális rangja segítette hozzá, amelynek azonban az építőköveit és irányát kor­szerű polgári törekvések alkották. Nagy feltűnést keltett, amikor a katolikus főúr a házasságban élő gróf Keglevich Augusztát kívánta feleségül venni, ame-26 Tóth Lőrincz i.m. (I.) 329., 329-333. 27 Tóth Dezső: Vörösmarty Mihály. Bp., 1974.; Füzes Miklós: Batthyány Kázmér politikai tevé­kenységének áttekintése. In: Batthyány Kázmér Emlékére (szerk. Füzes Miklós). Siklós. 1981. 8-9. 28 Tóth Lőrincz i.m. (I.) 328-329. 29 Batthyány Kázmér 1843. október 31-én a főrendi tábla LIX. ülésén elmondott beszéde. Fő-Rendi Napló. Pest. MDCCCXLIV II. k., 187.

Next

/
Thumbnails
Contents