Századok – 2006
MŰHELY - Veliky János: Hogyan polgárosodott a magyar arisztokrácia? Batthyány Kázmér társadalmi és politikai szerepkörei 751
756 VELIKY JÁNOS tósági eszmének, mivel „a municipális alkotmányon kívül nincs talán egy is, melly annyi embert annyi politicus jogokban részesítene, mint éppen a municipális szabadság". Azonban modern szempontokból eredeztetett aggályai is voltak, amelyek szerint azt is gondolta, hogy létezik „még egy eszméje a szabadságnak, melly felfogásom szerint magasabban áll a politicus szabadságnál, mellyet a törvényhozásnak megőrizni első és legszentebb kötelessége; és ez az individuális szabadság", s ennek védelmét inkább remélte a pillanatnyilag működő, egyébként abszolutista szellemű kormánytól!21 Batthyány Eötvös álláspontját kényszerűségből, ha „az által valami közelítés történhetik", elfogadta volna, egyébiránt „a városok belső elrendezését s azoknak szavazati jogát, mint két elválhatlan egyenlő súlyú s tekintetű főelveket" tekintette irányadónak, s kijelentette, hogy amíg ezek az elvek nem valósulnak meg, legszívesebben „a városoknak egy - de egy votummal sem adok többet, mint mennyit az eddigi szokás szerint birtak",22 vagyis végül választott a politikai helyzetek közül, s az ellenzék többségének álláspontját fogadta el! A politikai tagolódás tekintetében egyébként sem értett egyet a „független személyiségek" politikai terveivel. Már az országgyűlés első heteiben kiderült, hogy nem támogatja Széchenyinek a liberális ellenzéket korlátozó és a kormányt támogató javaslatait, így elutasítja például azt az indítványát, amely tulajdonképpen az országgyűlés „egyneműsítését" (vagyis kormánytöbbséget szerezni mindkét táblán!) célozta, azáltal hogy a kerületi választmányokba a főrendek is küldjenek megbízottakat, illetve hogy a törvénykezdeményezés jogát a felső tábla is kapja meg. Inkább az intézmények alkotmányos „reform" útján történő, folyamatos kifejlesztését pártfogolta, vagyis „a két kamara rendszeres kiképzését, és szilárdabb alaprai állítását, tehát a két tábla hatáskörének legszorosabb elkülönözését", amelyet azonban — mint fejtegette — „az által nem fogjuk elérni, ha a más tábla tanácskozásaiba beleavatkozunk, vagy szelleműkkel ellenkező s idegen elemeket beleszőni iparkodunk; hanem egyedül csak az által, ha a két tábla közt egy kis rokon szellemet és sympathiát fölidéznünk sikerülend; mi módon? - ez hosszú és kényes thema, mellyet azonban resummálni szeretnék ezen szóban: 'reform'; [...] Ezen okoknál fogva a méltóságos gr. Széchenyi István indítványát23 nem pártolhatom".2 4 Társadalmi kapcsolataiban is számos újszerű (és ebben a tekintetben már nagy kortársára, Széchenyire emlékeztető) vonás tapasztalható. Több idegen nyelv ismeretére épülő általános műveltségét felnőtt korában közgazdasági és jogi ismeretekkel egészítette ki. ízlését a kor romantikája formálta, a magyarok közül elsősorban maga Széchenyi, illetve Berzsenyi, Kölcsey, Vörösmarty. 2 5 A 21 Eötvös József 1844. március 7-én a főrendi tábla CXV ülésén elmondott beszéde. Fő-Rendi Napló. Pest. MDCCCXLIV III. к, 262-264. 22 Batthyány Kázmér 1844. március 7-én és 30-án főrendi tábla CXV és CXXXIV ülésén elmondott beszéde. Fő-Rendi Napló. Pest. MDCCCXLIV III. к, 276, ületve IV к, 172. - Lásd: Szabad György: Kossuth irányadása. Bp, 2002. 68-73. 23 Ugyanis Széchenyi ilyen irányú lépéseivel, hogy „kormánytöbbséget" szerezzen, az ellenzék megosztására törekedett. 24 Batthyány Kázmér 1843. július 12-én a főrendi tábla XXI. ülésén elmondott beszéde. Fő-Rendi Napló. Pest. MDCCCXLIV I. k, 133. 25 Füzes Miklós: Batthyány Kázmér közéletiségének fejlődése. In: Batthyány Kázmér Emlékére (szerk. Perics Péter). Siklós. 1987.42.
