Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Farkas Katalin: A Magyar Nemzeti Igazgatóság magyarországi kapcsolatai (1859-1862) 635
658 FARKAS KATALIN akaratú" politikusaira nem számíthat.10 8 Ugyanakkor minden nagyrabecsülése ellenére sem tett lépéseket annak érdekében, hogy a szélsőballal kiépült kapcsolatait konspirációs célokra használja fel. Szilágyi Virgilékkel csak Komáromyn keresztül szeretett volna érintkezni. Kossuth kezét megkötötte az a tény, hogy Komáromynak adott megbízólevelet, mint a Magyar Nemzeti Igazgatóság egyedüli hazai megbízottjának, és valószínűleg amúgy is benne vélte meglátni azt az embert, aki komoly fegyveres erőt tud mozgósítani Magyarországon. Ezt a hitét táplálhatta Komáromynak az az előző évben írt jelentése is, amelyben saját forradalmi elkötelezettségét hangoztatta, szembeállítva magát a Tisza Kálmán vezette csoporttal. Komáromy azonban, ha saját jelentőségének emelése miatt fontosnak is tekintette emigrációs kapcsolatait, nem rendelkezett olyan politikusi képességekkel, amelyek birtokában megengedhette volna magának, hogy véglegesen elszakítsa azokat a baráti és ideológiai szálakat, amelyek a Határozati Párt vezetéséhez fűzték. Bár voltak olyan jelek, amelyek Kossuth gyanakvását felkelthették volna — Komáromy több hónapos hallgatása, a felvázolt hadsereg valószínűtlenül nagy méretei, a szervezés homályban hagyott részletei —, a volt kormányzót a hazától való térbeli távolság, és az emigrációs évek során kialakult sajátos lelkiállapot is meggátolták abban, hogy szorosabb ellenőrzés alá vonja a Magyar Nemzeti Igazgatóság hazai képviselőjét. A Határozati Párt megosztottsága az országgyűlés feloszlatása után is megmaradt, ugyanis az egyes csoportok tagjai korábbi kapcsolatrendszerüket igyekeztek fenntartani. Rendőrségi értesülések szerint 1861 augusztusában Pesten a Határozati Párt mintegy 40 tagjának részvételével egy „középponti bizottmány" alakult, amelynek vezetői Tisza, Nyáry Pál, Széchenyi Béla gróf, Vay Béla bár ró,10 9 Szapáry Gyula gróf és Andrássy Gyula gróf voltak. A bizottmány állítólag a párttagok közti összeköttetés fenntartását, a megyei események állandó figyelését és a külfölddel való kapcsolattartást tűzte ki célul.11 0 Akár létezett a bizottmány, akár nem, tény, hogy a volt határozati párti képviselők időről-időre az országgyűlés feloszlatása után is találkoztak egymással. Erre részben baráti összejövetelek, részben titkos pártértekezletek szolgáltattak alkalmat. Ugyancsak az egykori határozati párti képviselők kapcsolattartásának színhelye is volt az 1861. augusztus 10-én a Csáky Tivadar gróf tulajdonában lévő városligeti Bartl-villában megalapított Szent István szabadkőműves páholy is.11 1 Csáky Eperjesen született 1834-ben, tehát a fiatalabb, már a szabadságharc után felnőtt politikusok nemzedékéhez tartozott. A pqzsonyi hadiakadémia elvégzése után császári és királyi főhadnagy lett, de valamikor 1857-1858 táján 108 Ön Barátom, teljességgel nem látszik ismerni, mit akarnak a pártok otthon, mert a határozati pártról, mint a mienkről beszél. Majd felvilágosítom, ha Turinba jő, pedig a határozati párt szélső baloldalának igen szenvedélytelen, igen okos rapportjáról is. - írta Kossuth Irányinak. (MOL R 75. Kossuth - Irányi, 1861. szept. 1.) Később egy Jósikának írt levelében ugyancsak méltatta a szélsőbal jelentését. (KLI III. 678-679. Kossuth - Jóska, 1861. dec. 20.) 109 Vay Béla báró (1830-1910) 1848-ban nemzetőr volt. Az 1850-es években külföldi tanulmányokat végzett. Református világi elöljáróként részt vett a protestáns pátens visszavonását követelő küldöttségben. 1861-től 1872-ig országgyűlési képviselő volt, majd Borsod megye főispánja és a Főrendi Ház alelnöke. (Szinnyei J.\ Magyar írók i. m. XIV 1006-1007) 110 MOL D 191. 1861: 13 627. 111 MOL P 1081. 2. cs.
