Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Farkas Katalin: A Magyar Nemzeti Igazgatóság magyarországi kapcsolatai (1859-1862) 635
A MAGYAR NEMZETI IGAZGATÓSÁG MAGYARORSZÁGI KAPCSOLATAI (1859-1862) 65 9 mondott.10 2 Lényegében azonos társadalmi és politikai körből kerültek ki a pesti honvédegylet vezetői, majd az országgyűlésen ülőhelyük alapján „szélsőbalnak" nevezett csoport tagjai is. A szélsőbal 27 főből állt, akiknek egy jelentős része feltehetőleg a szabadságharc idejéből ismerte egymást. Az országgyűlésben Teleki határozati javaslatát támogatták, de társadalmi hovatartozásuk és politikai nézeteik miatt már 1861 áprilisában elkülönültek a párton belüli többséget alkotó mérsékeltebb csoporttól, amelynek vezetői nagyrészt az előző hónapban feloszlott pesti központi bizottmány tagjaiból kerültek ki. A szélsőbal ugyanis késznek mutatkozott arra, hogy vállalja az udvarral való konfrontálódás következményeit, az országgyűlés feloszlatását és a törvényes kereteken túllépő nemzeti ellenállás megszervezését is.10 3 Céljaik tehát — eltérően a Határozati Párt vezérkarának céljaitól —, egybeestek a Magyar Nemzeti Igazgatóság törekvéseivel, Kossuthtal azonban csak 1861 júliusában vették fel a kapcsolatot. A szélsőbal képviselői, akik a határozati vezérkar és az emigráció kapcsolatairól semmit sem tudtak, májusban határozták el, hogy megpróbálnak érintkezésbe lépni Kossuthtal. A küldött, Mezei Lipót,10 4 Szilágyi Virgil július 30-án kelt megbízólevelével augusztus elején érkezett Kossuthhoz. A volt kormányzó megdöbbenve értesült arról, hogy a Mezei által képviselt csoportot Komáromy és társai nem vonták be a szervezkedésbe, de nem fedte fel őket a szélsőbal előtt. Azonban Jósika útján utasította Komáromyt, hogy lépjen kapcsolatba a szélsőballal.10 5 Mezei látogatása és a szélsőbal elképzeléseinek megismerése bizakodással töltötte el Kossuthot, aki július végén még a „sorból való kiállását" fontolgatta, augusztus 11-én azonban már azt írta Almásynak szánt válaszában, hogy csalatkoznak, akik visszavonulására számítanak.10 6 A volt kormányzó augusztus 16-án egy levelet is kapott a hazából, a szélsőbal képviselőitől, akik megköszönték neki Mezeivel küldött üzenetét. Az értesítés írója részletesen elemezte az uralkodó leiratának megismerése után az országgyűlésben kialakult helyzetet, és kijelentette, hogy mivel az országgyűlés nem tudja megvédeni a nemzetet az udvar erőszakos fellépésétől, ezért csak a kiegyezést sürgetők ügyét szolgálja.10 7 Kossuth később „igen becses műnek" nevezte a levelet, amely szerinte részrehajlás és illúzió nélkül jellemezte az országgyűlési viszonyokat, és megerősítette őt abban, hogy a Határozati Párt többségét adó „fél-102 Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára (a továbbiakban: OSZK KT). Fol. Hung. 1259. Vezerle Gyula: Gróf Teleki László. Ifjúkori emlékezések.; Viola [Vezerle Gyula]: Visszaemlékezések. Korrajz az 1860-61-iki időszakról. Vác 1878. 64-67. 103 A szélsőbal vezetőinek Madarász Józsefet, Kállay Ödönt, Böszörményi Lászlót és Szilágyi Virgilt tekintették. Szélsőbaloldali képviselő volt 1861-ben Vidacs János is. (Szabó Csilla: A politikai elit függetlenségi ellenzékének szervezeti formálódása Magyarországon az 1860-as években: a '48-as párt megalakulása. Századok 133. (1999) 523-527. 104 Mezei Lipót (Grünfeld Leopold) pesti orvos volt. (Szabad Gy.: Forradalom és kiegyezés i. m. 589-593.) 105 MOL R 90. 3797. Szilágyi - Kossuth, 1861. júl. 30.; KLI III. 653-660. Értesítés a hazából. 1861. aug. 16.; KLI III. 678-679. Kossuth - Jóska, 1861. dec. 20.; - vö. Szabad Gy.: Forradalom és kiegyezés i. m. 589-593. 106 MOL R 90. 3789. Kossuth - Kiss, 1861. júl. 22.; KLI III. 642-643. Kossuth - Jósika, 1861. aug. 11. 107 KLI III. 653-660. Értesítés a hazából. 1861. aug. 16.
