Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Farkas Katalin: A Magyar Nemzeti Igazgatóság magyarországi kapcsolatai (1859-1862) 635
A MAGYAR NEMZETI IGAZGATÓSÁG MAGYARORSZÁGI KAPCSOLATAI (1859-1862) 653 főhadnagyként szolgált Ivánka táborában, Bezerédy és Kürthy egyaránt a pécsi (8.) honvédzászlóalj tisztjei lettek a szabadságharc kezdetén, Máriássy pedig Ivánkához hasonlóan nemzetőr-parancsnokként irányította a hadseregszervezést. Földváry Károly,8 0 Földváry Sándor,8 1 Virág Gedeon,8 2 Hollán Ernő,8 3 Dőry Lajos,8 4 Asbóth Lajos8 5 és Kis 1848-49 során szolgáltak a Délvidéken, Beniczky, Ivánka, Bezerédy, Pap, Dőry, Posta, Virág és Zerdahelyi pedig a feldunai hadtestben. Dőry, Komáromyhoz hasonlóan századosi rangot töltött be a Károlyihuszárezredben. A parancsnokokat magába foglaló szervezet tényleges létezését visszamenőleg valószínűsíti két későbbi mozzanat is. 1861 novemberében Komáromy tudatta Türrel, hogy a hazaiak Földváry Károlyt szeretnék az olaszországi magyar légió élén látni.8 6 Elképzelhető, hogy Földváry neve éppen azért került előtérbe, mert ő, illetve testvére tagja volt a titkos katonai szervezetnek. Később a 21 parancsnok közül többen,8 7 feltehetőleg Beniczky hívására, részt vettek az ün. Almásy-Nedeczky-féle összeesküvésben is. 80 Földváry Károly (1809-1883) görög, majd római katolikus gyergyószentmiklósi nemesi családból származott. 1828 és 1835 között a 62., majd a 41. gyalogezrednél szolgált. 1848-ban a Délvidéken harcolt, 1849 februárjától pedig a felső-tiszai hadtestben. Ezredesi rangot ért el. Halálra, majd 18 évi fogságra ítélték. Végül 1850-ben kegyelemmel szabadult az aradi börtönből. 1852-ben egy székelyföldi szervezkedés miatt internálták, 1859-ben emigrált, és az olaszországi magyar légió tagja, majd 1862 és 1867 között parancsnoka lett. Az olasz hadseregben ezredesi rangot szerzett. A kiegyezés után hazatért. (Bona G.: Tábornokok és törzstisztek i. m. 338-339) 81 Földváry Sándor (1809-1868) Földváry Károly testvére volt. 1832 és 1839 között a 62. gyalogezredben szolgált, a szabadságharc idején a Délvidéken harcolt, a szegedi önkéntes nemzetőrzászlóalj parancsnokaként. Ezredesi rangot ért el. A világosi fegyverletétel után 15 évi várfogságra ítélték, de 1850-ben kegyelmet kapott. Szabadulása után az apátfalvi kőedénygyár igazgatója lett. (Bona G.: Tábornokok és törzstisztek i. m. 340-341) 82 Virág Gedeon (1823-1872) kunszentmiklósi református nemesi családból származott. Már a szabadságharc előtt huszártisztként szolgált Csehországban, ahonnan 1848-ban megszökött, és csatlakozott a honvédsereghez. Harcolt a feldunai hadtestben és a Délvidéken. 1850 és 1858 között Aradon raboskodott. (Bona G.: Tábornokok és törzstisztek i. m. 706.) 83 Hollán Ernő (1824-1900) szombathelyi polgári családban született. A bécsi hadmérnöki akadémián tanult, 1844-től főhadnagyként szolgált. 1848 júniusában jelentkezett a honvédseregbe, augusztustól a szabadságharc végéig a Délvidéken szolgált. 1849-ben Pétervárad várparancsnoka volt, ezredesi rangot szerzett. A fegyverletétel után mérnökként folytatta pályafutását, a dualizmus korában államtitkár lett a Közlekedési, majd a Honvédelmi Minisztériumban. (Bona G.: Tábornokok és törzstisztek i. m. 383-384) 84 Dőry Lajos (1824-1892) nagyváradi római katolikus nemesi családban született. 1848 nyarán a Délvidéken harcolt, majd a Károlyi-huszárezredben százados lett. 1869 és 1886 között a magyar királyi honvédség vezérőrnagya volt. (Bona G.: Kossuth Lajos kapitányai i. m. 181.) 85 Asbóth Lajos (1803-1882) keszthelyi evangélikus nemesi családból származott. 1820 és 1843 között századosként szolgált a hadseregben. 1848 júniusában Krassó megye nemzetőrparancsnoka lett, 1849 januáijában pedig Debrecen katonai parancsnoka. Ezredesi rangot ért el, a harc utolsó napjaiban tábornoki kinevezést kapott, de Kossuth ezt csak 1867-ben ismerte el. 1849-ben először halálra, majd 18 év fogságra ítélték. 1856-ban kegyelemmel szabadult, majd Krassó megyei birtokán gazdálkodott. 1861-ben néhány hónapra ismét fogságba került, majd 1864-ben besúgóként feladta az Almásy - Nedeczky-féle összeesküvés tagjait. (Bona G.: Tábornokok és törzstisztek i. m. 208-209.) 86 MOL R 211. 2. t. Komáromy - Türr, 1861. nov. 10. Földváry kinevezésére 1862-ben valóban sor került, amit Komáromy, egy későbbi levelében személyese sikerének nevezett. (MOL R 296. 1. t. Komáromy - Klapka (?), k. n. /fogalmazvány/) 87 Beniczkyn kívül az említett tisztek közül a rendőrség gyanúja szerint Maróthy, Máriássy, Kürthy és Virágh is részt vett az ún. Almásy-Nedeczky-féle összeesküvésben. A szervezkedésbe Asbóth is bekapcsolódott, ő azonban akkor már besúgóként tevékenykedett. (HL IV 19. 120. cs.; Steier L.\ Beniczky Lajos i. m. 707-714.)
