Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Farkas Katalin: A Magyar Nemzeti Igazgatóság magyarországi kapcsolatai (1859-1862) 635
654 FARKAS KATALIN A parancsnokok közül Asbóth 1860 novemberében Pestre ment, a titkosrendőrség szerint azért, hogy újjászervezze a nemzetőrséget. 1861 februárjában a Krassó megyei főispán, Gozsdu Manó előtt tett forradalmi tisztelgése miatt letartóztatták, Josefstadtba vitték, majd májusban szabadon engedték.88 Ezt követően Asbóth a Krassó megyei honvédegylet elnöke lett. Az Ivánka-féle listán szereplő személyek közül még Máriássyról tudható, hogy honvédegyleti elnökséget töltött be Szepes megyében.8 9 A források hiánya miatt nem zárható ki, hogy több más, a pesti központi bizottmány által beszervezett személy is honvédegyleti elnök lett a következő évben, de a két dolog közti közvetlen összefüggés a kutatás jelenlegi állása alapján nem bizonyítható. Más jel nem utal arra, hogy az Ivánka-féle listán szereplő személyek bármilyen katonai szervezést végeztek volna. Különösen kétségessé teszi ezt az a tény, hogy a vezérkari főnökként megjelölt Ivánka Imre az 1861. évi országgyűlés idején (tehát akkor, amikor Komáromy jelentése készült) az osztrák-magyar perszonálunió mellett állt ki, és egy kis könyvecskét is megjelentetett arról, hogyan képzeli el az említett keretek közt az önálló magyar hadsereget.9 0 A jelentés nem teszi egyértelművé azt sem, valóban Komáromy kezében voltak-e a honvédegyletek összeírásai (amelyeket a titkosrendőrség értesülései szerint csak augusztus 21-ére kellett Pestre küldeni), vagy csupán tudott azok létéről, és a jövőben számított rájuk.9 1 Mindenesetre a tisztek számával kapcsolatban semmilyen adatot nem közöl. Kérdéses az is, mire alapozta Komáromy az osztrák sereget elhagyott magyar tisztekkel, az ifjúsággal és még inkább a nemzetiségekkel kapcsolatos bizakodását, ezeket ugyanis nem támasztja alá konkrét példákkal vagy érvekkel. A nemzetiségekkel kapcsolatos reménykeltő megjegyzését különösen kétségessé teszi, hogy az Eötvös József vezette országgyűlési bizottság a határozatiak közreműködésével éppen az előző hónapban olyan nemzetiségi törvényjavaslatot fogadott el, amelyet a legtöbb nemzetiségi vezető éles kritikával illetett.9 2 A legfontosabb kérdés azonban talán az, hogyan készült a számszerű kimutatás. Bár 1861 végén a rendőrség tudomására jutott, hogy Komáromy a Tisza vidékén szabadcsapatokat próbál felfegyverezni, ez később történhetett, mint ahogyan a jelentés készült, a szabadcsapatok szervezése nem azonos a jelentésben említett hadseregszervezéssel, és végül a nyomozások sem jutottak semmilyen eredményre.9 3 1861 folyamán a rendőrség többször is olyan értesü-88 MOL D 185. 1860: 261., 1861.: 88., 178., 202., 243., 245., 265., 291., 469., 485., 486. 89 HL IV 15. 39. d. 90 Ivánka Imre: A magyar hadsereg mint szervezendőnek képzeli Ivánka Imre. Pest 1861. 25. 91 Madarász József így emlékezett vissza erre a szervezkedésre: „Volt honvéd főbb tisztek főfelügyelete mellett tisztekké a volt honvédtisztek hívattak meg. Nyílt titok, azért történt ez, hogy Garibaldi beütésekor fölfegyverzett csapat legyen készen a nemzeti fölkelés vezetésére." (Madarász J.: Emlékirataim 1831-1881. Bp. 1883. 345-346.) Kérdés, hogy a „meghívás" mennyire öltött konkrét formát. 92 A nemzetiségi kérdésről 1. „A nemzetiségi kérdés a hazaiak és az emigránsok kapcsolatainak tükrében (1859-1862)" c. fejezetet. 93 A Helytartótanács utasította Arad, Csongrád és Csanád megye főispánját, hogy rendeljen el nyomozást bizonyos megnevezett személyek után, akik állítólag Komáromy megbízásából szervezkedtek. A három főispán válaszából kiderül, hogy a nyomozások sehol sem vezettek eredményre. MOL D 191. 1861: 5809.
