Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Farkas Katalin: A Magyar Nemzeti Igazgatóság magyarországi kapcsolatai (1859-1862) 635
652 FARKAS KATALIN A parancsnokok döntő többségéről elmondható, hogy nemesi származású volt, már 1848 előtt katonai pályára lépett, a szabadságharcban pedig főtisztként harcolt. Jó néhány parancsnokról biztonsággal lehet állítani, hogy ismert legalább néhányat a többi közül, egyes esetekben pedig valószínűsíthető a személyes kapcsolat. Ivánka részben egy időben járt a tullni utásziskolába Pap Lajossal7 1 és Bezerédy Lajossal7 2 . Bezerédy, Máriássy János,7 3 Damaszkin János,74 Posta Ferenc7 6 és Kürthy István7 6 a reformkorban a nemesi testőrség tagjai voltak. A szabadságharc idején Ivánkához hasonlóan a hadügyminisztériumban dolgozott Mukits Ernő7 7 és Kis Pál7 8 is. Zerdahelyi Imre7 9 1848 szeptemberében 71 Pap Lajos (1825/26-1882) református székely családból származott. 1838 és 1841 között a tullni utásziskolában tanult, majd hadfi lett. 1848 júniusában a debreceni (10.) honvédzászlóaljba került főhadnagyként. Harcolt a Délvidéken, dolgozott a Hadügyminisztériumban és a feldunai hadtest vezérkaránál, majd 1849 májusától az erdélyi hadsereg tagja lett. Alezredesi rangot ért el. 1850 és 1857 között Kufsteinben raboskodott. Az Ivánka - Komáromy-féle lista öt jelölte meg az erdélyi sereg parancsnokaként. A Klapka - Komáromy - Csáky-csoporttal az ezt követő években is kapcsolatban állt, 1864-ben Komáromyék a tervezett erdélyi felkelés megszervezésével bízták meg. (MOL R 296. Csáky - Komáromy, 1865. márc. 21.) A dualizmus korában kolozsvár országgyűlési képviselője lett. (Bona G.: Tábornokok és törzstisztek i. m. 257.) 72 Bezerédy Lajos (1819-1868) Győr megyei római katolikus nemesi családból származott. 1835 és 1838 között a tullni utásziskolában tanult, majd nemesi testőr lett. 1848 júliusában százados lett a pécsi (8.) zászlóaljnál. A tavaszi hadjárat során a feldunai hadtest vezérkaránál dolgozott. Alezredesi rangot ért el. Aradon, majd Munkácson raboskodott, 1852-ben kegyelemmel szabadult. 1867-ben a Zala megyei honvédegylet elnöke lett. (Bona G.: Tábornokok és törzstisztek i. m. 241.) 73 Máriássy János (1822-1905) Szepes megyei római katolikus családból származott. Az 1840-es években a nemesi testőrségben szolgált. 1848 júniusában főhadnagy lett a pesti (2.) honvédzászlóaljnál, augusztusban a tiszántúli kerület nemzetőr-parancsnoka lett. Ezredesi rangot ért el. A világosi fegyverletétel után várfogságra ítélték, 1856-ban szabadult. A kiegyezés után a magyar királyi honvédségnél folytatta pályafutását, ahol altábornagyi rangot ért el. Bárói címet kapott, és a Főrendi Ház tagja lett. (Bona G.: Tábornokok és törzstisztek i. m. 501.) 74 Damaszkin János (1816-1892) a reformkorban a nemesi testőrség tagja volt, 1860-61-ben pedig temesi főispán. (Várady G.: Hulló levelek i. m. II. 61.) 75 Posta Ferenc (1817-1883) Békés megyei római katolikus nemesi családból származott. 1837 és 1840 között a nemesi testőrség tagja volt. 1848 júniusában főhadnagy lett a pesti (1.) honvédzászlóaljnál, harcolt a drávai, majd a feldunai hadtestben. Alezredesi rangot ért el. 1850 és 1857 között közkatonaként szolgált a császári seregben. 1867-től 1874-ig a magyar királyi honvédség alezredese volt. (Bona G.: Tábornokok és törzstisztek i. m. 578-579.) 76 Kürthy István (1820-1898) komáromi római katolikus nemesi családból származott. 1838 és 1843 között a nemesi testőrségben szolgált. 1848-ban a pécsi (8.) honvédzászlóalj tisztje lett, majd harcolt a feldunai hadtestben. Ezredesi rangot ért el. 1850-től 1857-ig Komáromban, majd Josefstadtban raboskodott. A kiegyezéskor Zombor polgármestere lett. (Bona G.: Tábornokok és törzstisztek i. m. 470-471.) 77 Mukits Ernő (1825-1905) szabadkai nemesi családból származott. 1848 májusában írnok lett a hadügyminisztériumban, a következő évben pedig hadbíró főhadnagyként szolgált Aradon. A dualizmus korában hosszú időn keresztül Szabadka országgyűlési képviselője volt. (Bona G.: Hadnagyok és főhadnagyok i. m. II. 523.) 78 Kis Pál (1820-?) római katolikus tanító volt. 1838-tól önkéntes tizedesként szolgált, majd 1848 nyarától a honvédseregben harcolt a Délvidéken. Századosi rangot ért el. (Bona Gábor: Kossuth Lajos kapitányai. Bp. 1988. 317.) 79 Zerdahelyi (Szerdahelyi) Imre (Ince ?) (1822-?) Nyitra megyei református nemesi családból származott, 1838 és 1848 között az 5. tüzérezrednél szolgált. 1848 szeptemberében a nemzetőri tüzér üteg parancsnoka lett, a szabadságharcot őrnagyként fejezte be. Az 1850-es években birtokán gazdálkodott, 1861-ben Nyitra megye alispánja lett, 1865-ben pedig országgyűlési képviselő. (Bona G.: Tábornokok és törzstisztek i. m. 726.)
