Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Gergely András: Kossuth levele Mezőtúrról (1849. július 27.) 609
KOSSUTH LEVELE MEZŐTÚRRÓL (1849. JÚLIUS 27.) 629 események részleteiben nem ismeretesek. Nincs feltárva a város ekkori igazgatási szerkezete sem. Kossuth a megyében és a hatóságokról 1849-ben Ebben a különleges történelmi-, had- és helytörténeti- valamint lélektani helyzetben került sor arra, hogy 1849. július 27-én Kossuth a mezőtúri Czebekúriában néhány órás pihenőre kényszerült. (Ebben a házban szállt meg 1849 júniusában nagyváradi útján is.) Nem tudjuk, hogy a ház akkori gazdája, nemes Teleky Lajos ügyvéd (a város korábbi örökváltsági szerződéseinek lebonyolítója, a mezőváros főbírája) otthon tartózkodott-e? Nemzetőr századosként többfelé szólíthatta a kötelesség. A legendák szerint mindenesetre ténylegesen is ő volt Kossuth vendéglátója.9 3 A körülmények felvázolása után is a legnagyobb óvatosságot igényli annak a kérdésnek a megválaszolása: milyen lelkiállapotban lehetett ekkor Kossuth? Az utazásból fakadó fáradtság, a helyzetből eredő bizonytalanság-érzés, az osztrák és orosz csapatmozgásokról érkező hírek nyomán teendő sürgős intézkedések (amelyek persze elsősorban Aulichra vártak), a kocsizás fizikai és egyszersmind a várakozás lelki törődései, a Görgei körüli bizonytalanság inkább felajzott, semmint lehangolt lelkiállapotot eredményezhettek. Ahogyan a hatalmas forgószelek középpontjában sokszor teljes nyugalom honol, olyan lehetett ezekben az órákban Mezőtúr. Alig egy napi járóföldre osztrák, orosz, magyar csapatok tízezrei vonultak, csaták készülődtek - s itt, ahol messze távolig elláthattak a fátlan vidéken, mindenütt idilli csend honolt. Rekkenő melegben érkezhettek a poros, csöndes, szinte üres településre: a férfiakat a katonáskodás, népfölkelés, aratás szólította el a mezővárosból. Fáradt, kimerült megyei tisztviselők —- éppen Törökszentmiklósról Fegyvernekre áttelepülőben — jelentkezhettek szolgálattételre, s bizonyára nem hiányzott a helyi panasz a többfajta népfelkelés szervezetlenségeit illetően sem. E különleges lélektani és igazgatási helyzetben Kossuth nem vette át a megye vezetését. Visszavonult szobájába, elővette írószereit, és gyöngybetűivel nyugodt hangvételű és szépen átgondolt-megformált levelet fogalmazott a megyéhez. Nem annyira utasított, mint inkább korholt és okított. Mintha nem is a mához, hanem a jövő nemzedékekhez intézte volna szavait. (Noha két hetet szabott arra, hogy a megye választ adjon a felvetett kérdésekre.) A levél bevezetése közvetlen tapasztalatairól szól: „hideg egykedvűséget" tapasztalt Mezőtúr részéről a honvédelmi kötelességek teljesítése terén. Majd rögtön áttér a tapasztaltak értelmezésére - és innentől kezdve már nem Mezőtúrról és nem Heves megyéről van szó. Nem a helyi társadalmat, nem a „népet" kárhoztatja, hanem a megye vezetését és a község rossz szerveződését. Az egész levél középponti gondolata: a szervezett társadalom a teljesítmény kulcsa. Pontosabban: Kossuth társadalomképét a (felülről) szervezett társadalom és az önszerveződő társadalom ideáljainak metszéspontján jelölhetjük ki. 93 Bodoki Fodor Zoltán: i. ra.
