Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Gergely András: Kossuth levele Mezőtúrról (1849. július 27.) 609
630 GERGELY ANDRÁS A megyét illetően két szempontra hívja fel a figyelmet. Az egyik, hogy a tisztviselőknek öntevékenyeknek kell lenniük, nem elégedhetnek meg a felsőbb rendeletek kihirdetésével (s pláne nem azzal, hogy csak a törvénytelen rendeletek leérkezése esetén állanak ugrásra készen). „A semmit nem tevést a törvényszegéssel hasonló vétségnek veendem." Erre példa a népfelkelés elrendelése, amelyet kihirdettek, de szervezése érdekében nem tettek semmit. A másik szempont, hogy a „megye közönségének" (az ideiglenes rendezés szerint a megyebizottmánynak) ellenőrzést is kell gyakorolnia tisztviselői felett. A községet illetően pedig annak „rendezetlensége", vagyis szervezetlensége a fő gond. A község egyetlen bírájára, egyetlen tisztviselőjére nem lehet bízni a végrehajtást, szervezést. A felelősség itt is a megyéé, amelynek legalább ideiglenes községi szerkezetet kell alkotnia. A levél természetesen nem közvetlenül a tisztviselőkhöz, hanem a „megye közönségéhez", a megyebizottmányhoz szól, hiszen annak kell tisztviselőit aktivitásra serkentenie, illetve helyhatósági javaslatot alkotnia. S mivel ennyiben kormányzói utasítást is tartalmaz, nem hiányozhat róla a miniszteri ellenjegyzés sem: Kossuth a vele lévő Aulich-al ellenjegyezteti az iratot.94 Kossuth államszervezési elképzeléseinek középpontjában az 1840-es évek óta mindvégig a demokratikus önkormányzatiság gondolata állt.9 5 Elveitől még ilyen „határhelyzetben" sem tért el egy pillanatra sem. Központi hatalomgyakorlás helyett önkormányzatiság - tanítja, alakítja Kossuth még a szűkebb közvéleményt, egyetlen megye bizottmányát is egy olyan veszélyes helyzetben, amikor nem kevesen a hatalomkoncentrációban, a diktatúrában, netán a terrorban kerestek volna további erőforrásokat. A végig saját kezű, tisztázatszerű levél eljutott a megyéhez, a rajta lévő kihirdetési záradék szerint Fegyverneken 1849. július 28-án kihirdették, s ennek nyoma van a jegyzőkönyvben is.96 A megye bizottságot küldött ki a teendőket és a választ illetően. A kormányzónak megfogalmazott válasz elfogadása volt a megyebizottmány utolsó érdemi intézkedése - 1849. augusztus 10-én, Dévaványán.9 7 94 A miniszteri ellenjegyzés az 1848 áprilisi törvények szerint sem, az 1849-es Függetlenségi Nyilatkozat utáni államrendben sem volt az illetékes tárcához kötött, azt bármelyik miniszter megtehette. 95 Gergely András: A demokrácia és önkormányzatiság Kossuth-i öröksége. Magyar Szemle, 2003. 3-4. sz. 39-48.; uő: Altalános választójog 1848-ban? (A megyei törvény vitája az utolsó rendi országgyűlésen.) Századok, 2005. 3. sz. 585-610. 96 Heves megye közgyűlési jegyzőkönyve, 1849. július 28. Fegyvernek. 870. sz., 588. p.: „Olvastatott az Ország kormányzójának f. é. Júl. 27én M. Túron kelt h[ivata]los levele, mellyben a M. Túri lakosok egykedvűségét a hazai ügyek iránt előadván, ennek hiányát a megye tisztviselői erélytelenségben helyezi - más részről M. Túr Várossának rendezetlenségét említvén fel, utasítja a Megye közönségét, hogy M. Túr Várossá belrendezéséről véleményt terjesszen elé, jelentését pedig legfeljebb 14 napok alatt mutassa fel. A felolvasott kormányzói rendelet Halasy Gáspár elnöklete alatt Alexy Mihály Sz[olga]bíró és Békeffy Lajos eskütt társa, továbbá Lipcsey Péter ügyész és Babocsay József jegyző tagokból álló választmánynak a végett adatik ki, miszerint a M. Túri tanáccsal magát érintkezésbe tevén s meghalgatván a meghalgatandókat e tárgyban a város belrendezése iránti véleményt a bizottmánynak hova hamarébb mutassa be." 97 U. o. 875. sz. 592-593.
