Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Gergely András: Kossuth levele Mezőtúrról (1849. július 27.) 609
622 GERGELY ANDRÁS a már végrehajtott tagosítás ellen tiltakozva próbálták régebbi, jobb minőségű szántóföldjeiket visszavenni (néhány földvisszafoglalót börtönbe vetettek, elítéltek); végül Párádon erdei legelőket vettek használatba. Allodiális (földesúri) földek foglalására nem történt kísérlet, aminek okát alighanem abban kereshetjük, hogy a jobbágytelki állomány 1767-1848 között több mint ötven százalékkal gyarapodott.5 8 Ugyanakkor a községekben, mint országszerte, a szőlőket felszabadított földnek tekintették, azután többfelé megkezdték a Jogtalan italmérést", vagyis a kisebb királyi haszonvételeket is megszűntnek tekintették és így tovább. Komoly problémát okozott a már megváltakozott községek-mezővárosok helyzete, amelyek szerették volna visszakapni a megváltási összeget. E konfliktusok zöme erőszakhoz nem vezetett.5 9 Az egyetlen verekedés Kálón tört ki a felszabadulást ünneplő kisnemesek és a volt jobbágyok között. Azon kaptak össze, hogy mostantól a nemesek is a falusi bíró joghatósága alá fognak-e tartozni?6 0 Következett az áprilisi törvények végrehajtása és kihirdetése. A megye — a régi nemesi közgyűlés helyébe — 314 fős ideiglenes megyebizottmányt választott. A tagok zöme a nemességből, a nem-nemesek többsége a falusi bírákból és jegyzőkből került ki.6 1 Májustól az új kormány feladat-özönt zúdított erre a bizottmányra és a megyei apparátusra. Meg kellett szervezni az úriszékek helyén az új bírósági rendszert. Egymás után össze kellett írni a sajtóesküdtszéki tagokat, a zsidókat, a nemzetőröket, az országgyűlési választásra jogosultakat. Ezt követte a nemzetőrség felállítása, egy részük kiindítása a délvidéki táborba, majd az újoncösszeírás következett, ezután az újoncozás-toborzás végrehajtása, végül a népfelkelés szervezése várt a megyére. Ráadásul a tisztikar hiányos volt. Almásy első alispán, mint említettük, még 1847-ben lemondott, nem volt főjegyző sem, idővel pedig több járási tisztviselő megvált hivataláról, nem annyira politikai okok, mint inkább az elvégzendő feladatok már-már irreális halmozódása folytán. 1848-49-ben (42 fős tisztikar mellett) 87 személy volt hivatalban a megyében, 34-en lemondtak, 4-en meghaltak. A negyvennégy százalékos mobilitás rendkívüli karrier-lehetőségeket kínált a fiatalabb nemzedék számára.6 2 Az ideiglenes megyetörvény szerint nem lehetett volna tisztújítást tartani, a főispánnak kellett a tisztviselők helyettesítését elrendelni, de főispán sem volt: Pyrker érsek még 1847-ben elhúnyt, az érseki-örökös főispáni szék betöltése nem történhetett meg gyorsan. (Érsekké a király Lonovics Józsefet nevezte ki, de Róma jóváhagyása még hiányzott.) Az érsek főispáni helyettese, Brezovay helytartó is lemondott, s a kormány nyilván óvakodott a rosszemlékű adminisztrátori rendszer megújításától. így Hevesben is, mint sokfelé másutt 58 Annási Ferenc: A jobbágyfelszabadítás ügye Heves és Külső-Szolnok megyében az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején I. Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei 4. 1966. 345-376. 59 Annási Ferenc: A jobbágyfelszabadítás ügye Heves és Külső-Szolnok megyében az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején II. Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei 6. 1968. 215-251. 60 Hajagos József: i. m. 26-34. Utóbbi vitában egyébként a döntés a megyére várt: a községi „elöljárók választása iránt a megyék fognak intézkedni" - mondta ki az 1848. évi XTV tc. 3. §. 61 U. o. 36. 62 Pap József: i. m. 390.
