Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Gergely András: Kossuth levele Mezőtúrról (1849. július 27.) 609
KOSSUTH LEVELE MEZŐTÚRRÓL (1849. JÚLIUS 27.) 623 is, júniusban mégis csak választást, a bizottmány által végrehajtott tisztújítást tartottak. Blaskovics lett az első-, Puky Miklós - ugyancsak közfelkiáltással - a másod-alispán. Schneé László lett a fő-, Luby István az aljegyző. Betöltötték a szolgabírói és egyéb kisebb járási alszolgabírói, esküdti hivatalokat.6 3 A megújult megyei politikai vezetés első erőpróbája a nemzetőri összeírás lebonyolítása volt. Számos megyében ugyanis a parasztok újfajta, terhes katonáskodást sejtettek a nemzetőri intézmény mögött, s már az összeírásnak is ellene szegültek. Hevesben viszont, ha nem is zökkenők nélkül, de sikeresen ment végbe az összeírás. A tizennégyezer fő összeírt nemzetőr között nagy számban lehettek önkéntesek (sejtéseink szerint kisnemesek).64 Amikor Mészáros hadügyminiszter júliusban háromezer hevesi nemzetőrt rendelt a megyéből a Délvidékre, azok tényleges kiállítása már nem ment ilyen könnyen. Ezer önkéntest találtak, s azután még főként a tisztviselők között — akik a példaadás okán le is vonultak — illetve a „tanultabbak" között akadtak még önkéntesekre. Végül levonult azért háromezer nemzetőr, akik a fegyveres harcokban — részben fegyver híján is — nem vettek részt. Váltásukra már nem került sor, mivel közben — Batthyány augusztus 13-i rendeletével — tartósabb szolgálattal számoló „önkéntes nemzetőri táborokat" szerveztek. Ettől függetlenül október-november folyamán újabb háromezer „rendes" nemzetőrt mozgósítottak, majd újabb nemzetőri csoportok-csapatok kiindítására került sor.66 A végső soron eredményes nemzetőri mozgósításban szerintünk a megyebeli érdekegyesítési politika sikerét kell keresnünk, annál is inkább, mert a magasabb cenzus alapján kikerülő, terhes szolgálatúnak ígérkező összeírt nemzetőrök száma majdnem azonos az alacsonyabb cenzus alapján összeírt országgyűlési választókéval. Az országgyűlési választók minél nagyobb számban történő összeírását nyilván a megye tisztviselői sem nagyon szorgalmazták. így történhetett, hogy a választójogosultak közé csak 14.131 férfit írtak össze (az összlakossághoz viszonyítottan 4,8%), ami alacsonyabb az országos átlagnál, és a megyében panaszkodtak is arra, hogy „némely összeírok szeretnék, ha minél kevesebb választó lenne".6 6 Ezt valószínűsíti az is, hogy a megyében igen magas a „régi jogon" választók aránya.6 7 Heves megyéből Eger és Gyöngyös közvetlen követküldési joggal rendelkezett. E két városból közfelkiáltással, vagyis ellenjelölt nélkül, két ismert politikust választottak: Csiky Sándort és Almásy Pált. A nyolc vidéki kerületben csak Kápolnán nem akadt az itt honos, megyeszerte ismert radikális Pap Pál-63 U. o. 40-41. 64 Urbán Aladár: A nemzetőrség és honvédség szervezése 1848 nyarán. Bp. 1973. 381. 15.000 főnyi nemzetőrséget ad meg Hevesből, ezt a lakossághoz viszonyítottan kimagaslóan jó arányt csak Baranya múlta felül. 14.000 főt adnak meg a megyei nemzetőri névsor kiadói: 1848-as nemzetőrök Heves és Külső-Szolnok vármegyében. (S. a. r. P Kovács Melinda, Kozma György Bertalan, Szabó Jolán) Eger, 1999. X. 1. 65 Bárányi Tiniea, Halasi Zoltán és mások: Heves és Külső-Szolnok vármegye tiszai járásának nemzetőrei a szabadságharcban, www.iearn.hu/tiszai.ht m: Hermann Róbert: 1848-49 Heves mezővárosban. In: Tanulmányok Hevesről. Heves, 2001. 189-206.; Hajagos József-. Heves megyei nemzetőrök részvétele a bácskai harcokban. In: Mátrai Tanulmányok (Szerk. Horváth László) Gyöngyös, 1995. 66 Szederkényi Nándor: i. m. 398.; Hajagos József: i. m. (1998.) 48-49. 67 A gyöngyöspatai kerületben 17,6%, a mezőtúriban 23,2%. (U. o.)
