Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Gergely András: Kossuth levele Mezőtúrról (1849. július 27.) 609
616 GERGELY ANDRÁS kát. (Mivel pontosan tudta, hogy Kossuth nem vállal diktátorságot, ezzel saját magát tolta előtérbe.) Végül Szabó Imre hadügyminiszteri államtitkár, Görgei barátja tudósította a szegedi politikai viszonyokról. Jelezte, hogy az országgyűlés őt akarja fővezérnek. Kossuth ugyan magát hozta javaslatba a minisztertanácsban, de leszavazták, és most csak azért megy Görgeihez, hogy saját pozícióját erősítse. Vigyázzon hát vele.2 5 Görgei katonai és politikai pozíciója 1849 júliusában Az 1849 júniusának végén Komárom környékén működő Görgei Artúrt — egy félreértés folytán2 6 —július 1-én leváltották az összes sereg főparancsnokságáról. Utóda Mészáros Lázár lett. Görgei tábornok július 2-án súlyosan megsebesült, a feldunai sereg irányítását néhány napra Klapka tábornok vette át. A hadseregnek július 4-én el kellett volna indulnia Buda felé, a tisztikar azonban, értesülve Görgei leváltásáról, haditanácsot tartott, és beadványt fogalmazott a kormányzóhoz: csak Görgei alatt hajlandóak szolgálni. Hogy itteni pozícióját erősítse, Görgei ugyanaznap lemondott a hadügyminiszterségről. Július 5-én Görgeit a kormány megerősítette a feldunai hadsereg parancsnokságában. A sebesülése folytán őt helyettesítő Klapka, július 7-én a Duna balpartján elindította az egyik hadtestet, hogy megkezdjék a levonulást. Görgei ezt észlelve tiltakozott, lemondással fenyegetőzött, és tisztikarával egyetértve még egyszer szembe akart szállni a jobbparton Haynau seregével, hogy a Dunántúlon keresztül erőszakolja ki a Szegedre haladást. A július 11-i komárom-szőnyi csata vereséggel végződött, 12-1-3-án a balparton kezdték meg az elvonulást. A Duna vonalát követve próbáltak délre fordulni, Vácnál azonban az orosz csapatokba ütköztek, s bár a váci csatában helytálltak (július 15-17), az orosz túlerő folytán egy hosszabb, Balassagyarmat (18-án), Losonc (19-én), Rimaszombat (20-án), Putnok (21-én), Miskolc (22-én) útvonalra kényszerültek. A dunántúli áttörési kísérletet célszerűnek tartják hadtörténészeink, hiszen meggyorsította volna a levonulást, ugyanakkor viszont végeredményben e vállalkozás jónéhány nap késedelmet okozott, és a hadsereg tartós különállását hozta magával.2 7 A tisztikar véleményéről sokat elárul az a levél, amelyet július 4-én Klapka tábornok vitt magával a kormánynak Pestre, ám végül nem mutatta be, csak szóban referálta. Ennek is csak fogalmazványában van (végleges változatában nincs) egy fontos mondat. Eszerint „mi [mármint a tisztikar - G. A.] jelen viszonyainkat leginkább ismerjük, s valamint az aldunai sereg állásának s hadviselésének meghatározásába keveredni sohasem fogunk, méltányosságot viszont igénylünk, mert állásunkat leghűbben mi ismerhetjük".28 Mivel pedig nem az aldunai sereggel, hanem a kormánnyal kezdtek vitát, e mondattal — 25 Szabó Imre - Görgei Artúr. Szeged, 1849. július 24. este fél 12. Saját kezébe, ott, ahoL.. i. m. 248. sz. 26 Görgey Artúr: I. m. I. 82. [Katona Tamás bevezetője tisztázza ezt a kérdést.] 27 Kosáry Domokos: A Görgey-kérdés története I. Bp. 1994. 83. 28 Kossuth Lajos és Görgei Artúr levelezése 1848-1849. (S. a. r. Hermann Róbert) Bp. 2001. 449.
