Századok – 2006

KÖZLEMÉNYEK - Jutai Péter: Somogy megye észrevételei a rendszeres munkálatokra 1831-1832 591

SOMOGY MEGYE ÉSZREVÉTELEI A RENDSZERES MUNKÁLATOKRA 1831-1832 601 Somogy észrevételei között az egyik leghosszabban kommentált törvénymódosítás a tizedik cikkelyre tett javaslat. A megye a halálbüntetés eltörlését kívánta és hosszan indokolta döntését. Ebből az indoklásból hosszasabban idézünk, mert az itt hangoztatott elvek az összes észrevétel megfogalmazásához vezérfonalként szolgáltak: ,,a' halálos büntetést megállapítván, minthogy ez a' mostani század lelkével, 's a' büntetés tzéljával, a' megjobbittással nem eggyez, de a' büntetésnek másik tzélját a' példa adást se eszközli; mert a' lélekben vagy szánakodást vagy eltökéllést, és apáthiát, nem pedig a' büntetéstől való irtózást és félelmet okoz, a' mint a tapasztalás tanítja [...] de az embernek természeti jussát az élethez - mellyről le se mondhat, sőt azt fenntartani köteles - a' status se veheti el, sőt tartozik arról gondoskodni, hogy azzal mindenik, még a' gonosztévő is élhessen, mig a' természet engedi". A testi büntetés eltörlését nem kívánta a megye, ezt a büntetést csak a mesteremberekkel, a kereskedőkkel és a külföldről jöttekkel szemben nem akarták alkalmazni. Az operátum különböző cikkelyei kapcsán a törvény előtti egyenlőség biztosítására is adódott lehetőség. Ezt szolgálták azok a változtatások, amelyek azt tették lehetővé, hogy mindenki, azaz a jobbágyok is fellebbezhessenek, hogy a gyilkosságok elkövetői között ne tegyenek különbséget aszerint, hogy nemest vagy nemtelent öltek meg, valamint amelyekben a megye kifejezésre juttatta, hogy el kívánja törölni az úriszéket és a vérbíróságot. Az utóbbi melletti érvelés az észrevételek összességének mottója is lehetne, mivel a bizottság és a megye a következőket foglalta bele a törvényjavaslatba: az uradalmak vérbírósága „tsak a feudalismusnak maradványa, és a' hatalmasok kedvéért jött be." A személyes szabadságot és biztonságot kívánta a megye garantálni több javaslatával. Megszüntették volna a jószágvesztést, mint amely nem csupán a bűn elkövetőjét, hanem minden leszármazottját is sújtja, és lehetővé tették volna, hogy a gyermekek szülői beleegyezés nélkül is házasodhassanak. Mint az egyházi operátumra tett észrevételeknél látni fogjuk, a megye nem tekintette különálló, saját törvényekkel rendelkező hatalomnak az egyházat, és lehetőséget kívánt adni arra, hogy a parázna házastárstól a vétlen fél elválhasson. Az ellentmondást, amelyet az rejtett magában, hogy világi fórumként a megye a Corpus Iuris Canonici megváltoztatását kívánta, a bizottság könnyen feloldotta: „az országnak tellyes hatalmában áll ollyan Törvényt hozni, melly eddig a' Jus Canonicumhoz tartozónak állíttatott." A vallásszabadság biztosítása is helyett kapott a büntetőtörvénykönyvben, a megye ugyanis törvénybe kívánta foglalni, hogy „a vallás ellen tusakodókat büntetni nem lehet, [...] 's az ollyat, büntetés helyett tsak oktatás, jó példa, buzdítás által lehet másra vezetni." A helységeket érintő harmadik szakaszra a megye egyetlen jelentősebb észrevételt tett, amelynek értelmében a helység elöljárói húsz forintot meg nem haladó összegű kár esetén jogot kapnak az ítélkezésre. ,,A' váltó Kereskedési Törvényről"

1Э A bizottság a váltótörvénnyel kapcsolatban a liberális alapelvek megjelenítésére összpontosított. Károsnak minősítették a kamatláb meghatározását, 9 SML IV 1. d. Somogy vármegye... 1-10.