Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Jutai Péter: Somogy megye észrevételei a rendszeres munkálatokra 1831-1832 591
602 JUTAI PÉTER és azt, „ha a Kormány a' kereskedés dolgába keveredik, mert azzal tsak annak gátlására szolgál." Az ősiség eltörlése mellett nyilatkoztak ezen törvények kapcsán is, ismét indokul hozva föl, hogy amennyiben a birtokosok nem adhatják-vehetik szabadon ingatlanjaikat, „eltiltatnának a' kereskedés szabadságától." A kereskedéssel kapcsolatos perek gyorsítását szolgálta a megye több javaslata, például kérték a kereskedési ügyekkel foglalkozó törvényszékek számának növelését, büntetés kiszabását azokra, akik nem jelennek meg a bíróság előtt. Sok alkalommal fordul elő, hogy a paragrafusokhoz csupán annyit tesznek hozzá: szükséges lenne ,,a' mox szótska elhagyása", vagyis a megye minél hamarább kívánt a törvényalkotás útjára lépni. ,,A' Közkormányt illető Tárgyakról"2 0 A közkormányról szóló törvényjavaslat mind a liberális, mind a konzervatív gondolkodású nemesek számára ugyanazt jelentette: lehetőséget, hogy a megyék szerepét növeljék a kormányzat rovására. Az első cikkelyre tett módosító indítványban a megye ki is mondta, hogy „noha ugyan a' Kormánynak Törvény szeretetében helyheztetett bizodalomnál fogva reményelhetni, hogy törvénytelen parantsolatokat adni nem fog; mindazonáltal az alkotandó Törvénybe szükséges nyilván meghatározni, hogy nem tsak a' Törvényeknek betöltése, hanem a' Kormányszék rendeléseinek végrehajtása is a' Vármegyéket illeti, ellenkezvén a praesidialis kormányozás Hazánk alkotmányával". A felelős kormányzás követelménye a törvényszékek elrendeléséről szóló cikk mellett itt is helyet kapott, a megye ugyanis fenn kívánta tartani ,,a' rosz tanátsosok" országgyűlés által kiszabott megbüntetésének lehetőségét. A megye több szakasz megváltoztatásakor a nyilvánosságra, mint a „Haza alkotmányának legnagyobb védelmére" hivatkozott. A vármegyék szerepét kívánta erősíteni Somogy azzal a javaslattal, amellyel a törvény paragrafusai közé iktatta a megyék közötti szabad levelezés jogát. A bizottság módosította az első cikk harmadik paragrafusát is, kimondva, hogy kisgyűlést csak rendkívüli esetben szabad összehívni, és az ezeken megtárgyalt ügyeket minden esetben be kell terjeszteni a legközelebbi közgyűlésen (generalis congregation). A sajtószabadságról és a cenzúráról szóló szakaszt a megye teljesen átfogalmazta. A törvénymódosítás indoklásából érdemes hosszan idéznünk. ,,A' sajtó szabadsága, és a könyv visgálatról alkotott törvény javallat a' könyv visgálatot már ollyanna tekintvén, mintha már megállapítva volna, holott törvényen kivül [...] hozattatott be, 's ellenkezik mind az embereknek velek született természeti szabadságával, mind a' Polgári társaság alapos esméretével, melly a' Polgárok lelki tehetségeinek kifejlődését' s tökélletesedését előmozditni tartozik, de továbbá [...] a' személyes szabadságot kelletinél jobban megköti, és az írónak, kiadónak, nyomtatónak valóságos tulajdonát érdekli, még pedig törvényes úton kívül Bírói meghalgatás nélkül, tsupán egy embernek, ki nem is tudhat mindent, önkényes véleményéhez képest; egyszersmind midőn az esméreteknek, tudományoknak, 's ezekkel a' miveltségnek, jó erköltsnek óhajtott 20 SML. IV 1. d. Somogy megye... 67-74.
