Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Jutai Péter: Somogy megye észrevételei a rendszeres munkálatokra 1831-1832 591
600 JUTAI PÉTER ,,A' Perlekedést rendszerről"17 A perlekedési rendszerrel kapcsolatos több száz paragrafussal kapcsolatban ugyanazt mondhatjuk, mint a fentebbi munkálatról, a reformeszmék nemigen mutatkozhattak meg az operátumot érintő észrevételekben. A megye sok technikai módosítást óhajtott, de a bizottság megfogalmazta a törvényjavaslatból nehezen kihámozható alapelveket is. A legfőbb változást azoknak a paragrafusoknak a kihagyása jelenti, amelyek az eltörlendő törvényszékek működésével voltak kapcsolatban. A bevezetőben található gondolatokat érdemes idéznünk, hogy teljes és átfogó képet kapjunk a megye észrevételeiről: ,,A' perlekedés külső formájára [...] olly egyszerű rend szükséges, mellyel a' Törvény előtt egyenlőség, a' mostani perlekedésbeli bizonytalanság megszünhetése, és az igazságnak eggyenlő idő alatt lehető kiszolgáltatása, a' nyilvánosság mind a' Felekre, mind az Ügyvédekre nézve megszereztetik." ,,A' Büntető Törvényekről"I 8 A büntetőtörvények hatalmas operátuma a perlekedési rendszerről készítetthez hasonlóan nehezen átlátható, de ha a bizottság alapelveit ismerjük, az egyes paragrafusokon esett változtatások ismerete nem szükséges. A büntetőtörvények elé a bizottság nem készített elvi bevezetőt, viszont a fontosabb liberális szellemű változtatásokat mindig rövid indoklással kötik egybe, ezért az operátumra tett észrevétel kidolgozásának főbb szempontjait könnyen felismerhetjük. Az első rész első törvénycikke a személyi biztonság törvénybeiktatását tette lehetővé. A megye élt ezzel a lehetőséggel, és így bővítette a cikkelyt: „ártatlan házát elég ok nélkül, vagy vexából felkutatja [valamilyen tisztviselő vagy elöljáró], büntetés alá essen". Ugyanígy a személyi biztonságot és a tisztességes eljárás körülményeit voltak hivatva biztosítani a következő javaslatok is: „elegendő jelenség mellett szabad minden embert letartóztatni, [...] de .harmad nap alatt köteles kihalgatni", ,,a' corpus delictit a' rabbal mindég kell közölni". Ebbe a körbe tartozik az a javaslat is, amely szerint ,,a' tseléd és Jobbágy Urától függésben van, azért nem lehet kifogás nélkül való tanú". Az ártatlanság vélelmét több alkalommal is megfogalmazta a megye. A 32. §-sal kapcsolatban olvashatjuk, hogy a cikkely ezen részlete ,,A' nyomós jelenségek megbüntetésébe nagy rést hágy az önkénynek", és hasonlóan az önkényes ítéleteket kívánja megszüntetni a megye a 26. §-ra tett észrevétellel: „A' nyomós jelenségek soha se szolgálhatnak tellyes bizonyságul", valamint a törvény második részére tett több észrevétellel, például a felségsértéssel kapcsolatban, amely „kétes és széles értelmű szavaival" lehetőséget nyújt az önkényeskedésre, hasonlóan ahhoz a paragrafushoz, amely azt mondja ki, hogy a felségsértőkkel azonos büntetés sújtsa azokat is, akik tudtak a felségsértésről, de azt nem jelentették be. 17 SML IV 1. d. Somogy megye... 41-48. . 1 8 SML IV 1. d. Somogy megye... 49-60.
