Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Takács Tibor: A városi elit Nyíregyházán a 20. század első felében 25
A VÁROSI ELIT NYÍREGYHÁZÁN A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN 53 nül szükséges, így a gazdákkal együtt leszavazták a kérelmet." Nem támogatták a gazdák és az iparosok a Víz és a Síp utcák között új utca nyitását és ehhez telkek megvásárlását sem, sőt, a javaslatot támogató intelligencia kisebbségbe is szorult, így az utca nyitása lekerült a napirendről.10 0 1918-ban egyetlen kérdés, a sóstói szálló és vendéglő bérbeadása ügyében adtak le tekintélyes számú ellenszavazatot. A tanács a versenykiírást eredménytelennek minősítette, és mivel a bérbeadás halasztást nem tűrhetett, a korábbi bérlő határidőn túl beadott ajánlatát fogadta el. A testület többsége, elsősorban az értelmiségiek és a tisztviselők megszavazták a tanács javaslatát, míg az iparosok többsége és az összes gazda nemmel szavazott.10 1 Az indítékok feltételezhetően ismét ugyanazok voltak, mint korábban a Korona esetében. 1924-ben szintén egyetlen esetet lehet érdemben megvizsgálni, méghozzá a szikvíz- és ásványvízadóra vonatkozó szabályrendelet tárgyalását. A tanács tervezetében 5%-os kulcs szerepelt, egy képviselő az elutasításra (illetve legfeljebb 2%-os kulcsra) tett javaslatot, míg egy másik képviselő 6%-os adót kívánt. A többség hosszas vita után végül a tanács javaslatát fogadta el. Többnyire olyanok szavaztak nemmel, akiket forgalmazóként vagy fogyasztóként közvetlenebbül érintett az ügy, így figyelemre méltó, hogy sok értelmiségi, illetve a megjelent összes vendéglős a tervezet ellen szavazott. Ezzel szemben a gazdák gond nélkül megszavazták a tanács javaslatát.10 2 Az 1930-1940-es években már alig volt olyan név szerinti szavazás, ahol értékelhető számú ellenszavazatot is leadtak. 1940-ben például városi tisztviselők és alkalmazottak karácsonyi segélyére csupán négy gazdaképviselő mondott nemet, a gazdák többsége azonban támogatta azt.10 3 A mintaéveket tekintve gyakorlatilag csak 1935-ben fordult elő, hogy a képviselőtestület jelentősebb része szembefordult a beterjesztett javaslattal, méghozzá annak kapcsán, hogy a város a ferences rendház és templom céljaira díjmentesen átengedte a használaton kívüli vasúti temető egy részét.10 4 A javaslatot ellenzők nevében felszólaló Paulik János evangélikus lelkész arra hivatkozott, hogy a temetőt hivatalosan csak 1913-ban zárták be, így törvény szerint építkezés céljára nem lehet felhasználni, ráadásul az átengedendő terület a lutheránusok temetkezési helyéül szolgált. Azt javasolta, hogy a ferencesek keressenek más, alkalmasabb helyet a rendház számára, egyben a telek ingyenes átengedését is kifogásolta. A római katolikus Tóth Pál törvényszéki tanácselnök a javaslat mellett szólalt fel, és a temető felszámolásának törvényességére hivatkozott, ráadásul a kérdéses terület a temető jellegét már régen elvesztette, nagy része elvadult, másik részét beszántották stb.10 5 Ezek után nem véletlen, hogy a javaslat ellen szavazók — egy zsidó képviselő, Friedmann Sélig kivételével — valamennyien evangélikusok 99 SZSZBL V B. 181. 38. köt. Kgy. 30/1912. К 547/1912. Vö. Szabolcs, 1912. jan. 20. 2. 100 SZSZBL V B. 181. 38. köt. Kgy. 279/1912. К 8500-8755/1912. 101 SZSZBL V B. 181. 44. köt. Kgy. 217/1918. К 8907-9122-9770-9606/1918. 102 SZSZBL V B. 181. 51. köt. Kgy. 265/1924. К 7004/1924. 103 SZSZBL V B. 181. 84. köt. Kgy. 494/1940. К 19073/1940. 104 SZSZBL V B. 181. 73. köt. Kgy. 370/1935. К 7971/1935. 105 SZSZBL V B. 181. 73. köt. Hozzászólások Nyíregyháza megyei város képviselőtestületének 1935. évi áp<\ hó 26. napján tartott rendes közgyűlési tárgysorozatához.
