Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Horváth Pál: Meghatározó tudós elmék és eredmények a hazai jogi tudományosság fejlődésében 567
586 HORVÁTH PÁL a retrográd nacionalizmus elleni fellépés. Egészében az Eckhart-uita persze rövidesen bebizonyította, hogy a „dogmamentes kritika szabadságának jogaiba történő visszahelyezése" elérhetetlen illúzió marad az adott korban". Ugyanakkor nem a szellemtörténeti irány érdeme, hogy tudományos értelemben ezzel egyidejűleg lepleződött le a magyar alkotmánytörténet alapjait megrontó modernizálás, amelyben viszont éppen Eckhart Ferenc helytállása volt a meghatározó. Látva a hazai jogtörténetírás súlyos tehertételeit, Eckhart Ferenc valóban számos kezdeményező lépést tett a módszeres jogtörténeti kutatómunka megújítására, törekvései azonban a magyar jogi historizmus mesterségesen leszűkített világképébe ütköztek. A „nemzeties" irány tudománytalan tanításait bírálva Eckhart nemcsak a modernizáló (retrospektiv) közjogtörténeti illúziókeltést kényszerült elutasítani, hanem a magyar jogfejlődés egyetemes (európai) összefüggéseinek a keresését is új alapokra akarta fektetni. A nagy zajjal felszámolt európai jogtörténet, illetve a magyar pozitivista jogtörténetírás vívmányai és az Eckhartnál speciálisan jelentkező gazdaságtörténeti érdeklődés volt az ősforrása tehát annak, hogy a hivatalos szellemtörténeti vezéreszméktől idegen tényezők, jelesüi éppen a gazdasági-társadalmi okok kerültek a jogfejlődési összefüggések homlokterébe.10 ° így Eckhart a magyar jogtörténet európai összefüggéseinek keresésében a „hasonló gazdasági-társadalmi feltételek" jelenlétét tekintette irányadónak. Ilyen értelemben is fel kell idézni tehát a programadó tanulmányt, amelyben Eckhart leírta, hogy a környező népek jogfejlődésének az összefüggései valójában a gazdasági-társadalmi okok (mint a jogfejlődés legfőbb tényezői) megegyezésén alapulnak10 1 . Ez a szemléleti alapállás tette alkalmassá őt az újjáéledő modern jogtudomány követelményeinek a megértésére. Az alapproblémákhoz visszatérve teljesen nyilvánvaló ma már, hogy Eckhart szemléletének pozitív elemei a kor jogtörténetírását gyökeresen persze nem módosíthatták. Az újabb tudománytörténeti kutatásoknak van tehát igazuk, amidőn arra mutatnak, hogy a „több szellemtörténetet" követelő Eckhart Ferenc ellenzői inkább voltak szellemtörténészek, mint ő maga.10 2 Eckhart ugyanis a maga szellemtörténeti programját valójában csak egyetlen témában (a szentkorona-eszme) alkalmazta, és a pozitivista kutatómunka jobb hagyományainak továbbfejlesztését célzó munkásságát is ezt követően bontakoztatta ki. A tanítványok, és a párhuzamosan egymás mellett működő szemináriumok tagjainak a tevékenységében pedig hasonlóan pozitív törekvések kibontakozásának vagyunk tanúi10 3 . Ezért van szükség arra, hogy némi kitekintést tegyünk 99 ,,..A hazafias sajtó teljes dühével támadt ellenem - írta erről Eckhart Ferenc - és a nemzeti felháborodás vihara, amely a képviselőházban is megnyilvánult, majdnem elsöpört a tanszékemről", ld. Magyar alkotmány- és jogtörténet Bp. 1946. 3. 100 Az e tárgykörbe vágó művei (a bécsi udvar gazdaságpolitikája Mária Terézia korában). Bp. 1922. ill. az azonos című (1780-1815) második kötet (Bp. 1958) művein túl a jogtörténet tanítás hagyományos anyagába is bevinni törekedett a gazdasági-társadalmi okok vizsgálatát. 101 Ld. a Jog- és alkotmánytörténet, ih. (1931) 296., 301. Vö. e sorok írójától: A kelet- és közép-európai népek jogfejlődésének főbb irányai. Bp. 1968. 67-72., Kosáry Domokos: Történészek és irányzatok, in: Magyar Tudomány 1982. évf. 10. sz. 728-729. 102 уд Degré Alajos: A magyar jogtörténetírás a Hojjthy korszakban, ih. (1969) 94-95. 103 Ld. Csizmadia Andor: A magyar állam- és jogtörténettudomány, ih, (1972) 40-41. Vö. Degré Alajos: Beszámoló a Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Jogtörté-
