Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Horváth Pál: Meghatározó tudós elmék és eredmények a hazai jogi tudományosság fejlődésében 567
A HAZAI JOGI TUDOMÁNYOSSÁG FEJLŐDÉSE 585 szellemi válság lényegét nálunk is az adta tehát, hogy a pozitivizmus által kitermelt „viszonylag fejlett kutatás-technikai-metodikai állapotok", és a világszemléleti elmaradottság között immár áthidalhatatlan szakadék tátongott.9 2 Jogi historizmusunk „nemzeties" irányváltása a magyar pozitivista jogtörténetírás kiteljesedését megelőzve itthon és a nemzetközi tudományos életben is kiváltotta persze az ellenállást. Főleg a külföldi szakirodalom emelte fel szavát a felidézett tudománytalan tanítások megjelenésével9 3 szinte egyidejűleg és a jogfejlődést meghamisító retrospektiv modernizálást egyértelműen elutasította94 . Ennek ellenére a századforduló nacionalizmusának tudománytalan tanai még akkor is közkézen forogtak, amikor már az ún. szellemtörténeti iskola zászlaját bontogatok érezték szükségét annak, hogy ezektől a tehertételektől az adott kor jogi historizmusát megszabadítsák. A magyar alkotmány- és jogtörténet párhuzamos előadójaként 1929-től a Budapesti Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán kinevezett Eckhart Ferenc nevéhez tapad formailag ez a zászlóbontás9 5 , miszerint a „lelkiek azok, amelyek primér voltukban minden egyebet irányítanak"9 6 . Eckhart további munkásságában azonban alig található nyoma a szellemtörténeti eszmeáramlatnak. A szellemtörténet behatolása a 20. századi magyar jogi historizmus szférájába módfelett bonyolult helyzetet teremtett a jogi gondolkodás két világháború közötti korszakában. Már az ún. zászlóbontás kiváltotta pl. az Egyetem falain kívüli „Eckhart vitát", amely a politikai (parlamenti) támadások kereszttüzébe állította a katedrát. Jogtörténészeink egy része ugyanis komolyan hitt abban, hogy a szellemtörténeti módszerek9 7 alkalmazása által a jogtörténetírás reputációja helyreállítható, hogy a források előítéletektől mentes kritikájával fel lehet számolni a „nemzeti önhittségből táplálkozó fantázia" szüleményeit9 8 . A szellemtörténeti iskola módszertanához fűződő illúziókból, a pozitivista jogtörténetírás hagyományainak folytatására irányuló törekvésekből fakadt tehát 92 A német historizmus válságával analóg módon. 93 111. a Timon-féle szintézis (A magyar alkotmány- és jogtörténet, különös tekintettel a nyugati államok jogfejlődésére. Bp. 1902.) német nyelven történő közreadására (Berlin, 1904) reagálva. A vitában résztvevő K. Kadlec, F. Stoerk, P Dareste, F. Tezner, H. Schreuer, A.V. Luschin, M. Maurovic és mások kritikáját felidézve ld. Steinacker, H.\ Austro Hungarica. Ausgewählte Aufsätze und Vorträge zur Geschichte Ungars und der österreichisch- ungarischen Monarchie, Sonderdruch. München, 1963. 61-65. 94 Ld. az idézett Tudománytörténeti és módszertani kérdések (1974) 306-310. alapján. Vö. Steinacker, ff. im (1963) 62-63., Kadlec, К.: Einige Bemerkungen über das ungarische und böhmische Staatsrecht. In: Jahrbuch der Vereinigung der Vergleichenden Rechtswissenschaftslehre. VIII. (1905) Abt. I. 428-429. stb. 95 Ld. Eckhart Ferenc: Jog- és alkotmánytörténet (A magyar történetírás új útja. Szerk. Hóman B. Bp. 1931) с. tanulmánya alapján. 96 Ld. Hóman-Szekfü: A magyar történet I. 6-8. Vö. Moór Gyula: A jogtörténet és a jogszociológia módszertana. Bp. 1942. 9. Az ősforrásokra (Dilthey) utalva ld. Coing, ff. Die oberste Grundsätze der Rechts. Heidelberg, 1947-138-139. 97 így az „alkotó szellem" bevitele a társadalmi, politikai és a jogi formák (intézmények) történetébe a beleélés (intuíció) útján, amelynek ősforrása volt Dilthey. Typen der Weltanschauung. Gesammelte Schriften. Bd. VIII. Berlin, 1921. 99. 98 Ld. a találó megállapításokat Csizmadia Andor : A magyar állam- és jogtörténettudomány, ih. (1972) 39-40.. Vö. Rácz Lajos: Eckhart Ferenc (1885-1957), in: Magyar jogtudósok. 1. köt. (Szerk. Hamza Gábor). Bp. 1999. 125.
