Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Takács Tibor: A városi elit Nyíregyházán a 20. század első felében 25
52 TAKÁCS TIBOR értékelték az utca megnyitását, még úgy is, hogy több Orosi utcai lakos 5 évi részletben 2630 koronás hozzájárulásra volt hajlandó.9 4 A harmadik esetben, a városi hivatalok elhelyezése és ezzel kapcsolatban a városháza átalakítása ügyében a tanácsnak a szakosztályok által is elfogadott javaslatával szemben a polgármester nyújtott be módosító indítványt, ami gyakorlatilag az átalakítás elhalasztására irányult. Itt tehát nem is a képviselőtestület, hanem a tanács belső konfliktusáról volt szó. A többség — a gazdák és a kereskedők valamennyien, továbbá az iparosok zöme — a polgármester javaslatát fogadta el, míg a tanácsi javaslat mellett a tisztviselőkön kívül ismét csak a megjelent értelmiségi képviselők nagyobb része szavazott.9 5 Más jellegű törésvonalak kialakulását hozta a város főbb útjainak burkolását tárgyaló közgyűlés. A munkát Bánszky András vállalkozó nyerte el, ám utólagosan a Führer Adolf fiai cég is beadott egy jóval kedvezőbb ajánlatot. A képviselőtestület többsége végül elfogadta az árlejtés eredményét, így az evangélikus Bánszkyé lett a munka: mellette szavazott az összes gazda és iparos, az értelmiségiek egy része, míg az értelmiség másik része és a magántisztviselők a Führer-céget támogatták. A választóvonal legélesebben a kereskedő városatyák körében rajzolódott ki: a Bánszky mellett kiálló kereskedők valamennyien evangélikusok voltak, és kizárólag választás útján kerültek a testületbe, ezzel szemben a Führeréket támogató kereskedők kizárólag zsidó virilisek voltak. A szavazásnál tehát kétségtelenül közrejátszottak a felekezeti szempontok, ám nem kizárólag ez a perspektíva érvényesült, mivel a Bánszky-féle ajánlatot is sok zsidó, és a zsidó vállalkozók ajánlatát is több evangélikus, főleg értelmiségi, támogatta.96 1906-ban az egyhangú eredményt hozó szavazásokon kívül mindössze két ügyet tudtam megvizsgálni. (Ennél jóval több név szerinti szavazást tartottak, ám a jegyzőkönyvek sok esetben csak a végeredményt közölték, a szavazók neveit nem.) A „nem" szavazatok száma egyik voksolásnál sem volt jelentős. A Nyíregyháza-vidéki Kisvasutak balsai szárnyvonalának kiépítéséhez a város hozzájárulását — közgazdasági érdekből — a képviselők többsége megszavazta, csupán a közvetlenül most sem érdekelt gazdák nem támogatták azt.9 7 A másik ügy: az ivóvízellátás biztosítására a képviselőtestület elhatározta egy mélyfuratú kút építését Sóstón. Az ellenszavazók most is evangélikus választott képviselők voltak, de korántsem kizárólag gazdák, voltak viszont közöttük házbirtokosok, sőt egy kereskedő és egy ügyvéd is.9 8 A görög katolikus püspökség számára 1912-ben megszavazott hozzájárulásról már volt szó: itt az ellenzők kivétel nélkül evangélikusok és reformátusok voltak, bár az igennel szavazók között nagyobb számban voltak protestánsok, míg a katolikus képviselők kivétel nélkül megszavazták azt. Más jellegű megoszlást hozott az 1912. január 19-i közgyűlés özv. Klár Lajosné kérelmével kapcsolatban. Klárné faraktár céljára kívánt földet bérelni a várostól, az iparosok azonban úgy látták, hogy a szóban forgó terület a vásártér bővítéséhez feltétle-94 SZSZBL V B. 181. 26. köt. Kgy. 22/1900. К 1664/1900. 95 SZSZBL V B. 181. 26. köt. Kgy. 352/1900. К 10899/1900. 96 SZSZ iL V В. 181. 26. köt. Kgy. 411/1900. К 14314, 14316, 14375/1900. 97 SZSZ.îL V B. 181. 32. köt. Kgy. 267/1906. К 12166/1906. 98 SZSZ ^L V B. 181. i2. köt. Kgy. 287/1906. К 13356/1906.
