Századok – 2006

TANULMÁNYOK - Kurucz György: Adósság; hitel; törlesztés. Festetics György pénzügyi helyzete 1782 és 1818 között 539

554 KURUCZ GYÖRGY A bevételek papírpénzben számolt értékeinek összevetésekor azt látjuk, hogy 1813-hoz képest a bevételek 1818-ig megháromszorozódtak, míg az ezüst forintban befolyt összegek az állami pénzügypolitika miatti bizonytalanságnak tulajdoníthatóan viszonylag alacsony szinten maradtak. A kiadások is, a bevé­telekkel párhuzamosan, megháromszorozódtak. A tőketörlesztések volumene 1814-től sokszorosára növekedett, ami annak is tulajdonítható, hogy Festetics a jelentős kamatteherrel járó tőkeösszegek esetében a számára kedvezőbb - ám hangsúlyoznunk kell, hogy teljesen törvényes módon - papírpénzben történő csökkentésére vagy végleges visszafizetésére törekedett.4 9 A kamatterhek a nagyösszegű tőketörlesztéseknek köszönhetően folyamatosan csökkentek, míg a további hitelfelvételek szinte teljesen eltörpültek a korábbi évtizedek sok­százezer, vagy éppen egy millió ft-ot is meghaladó összegeihez képest. Önkéntelenül adódik a kérdés, vajon milyen volt a pénzromlás mértéke, il­letve a váltócédulában befolyt bevételek ténylegesen mennyit értek a kortársak által értékállóbbnak tekintett régi ezüst vagy „pengő" forintra való átszámítás függvényében? Ez a kérdés már csak azért is indokolt, mert így viszonylag reá­lisan összevethetjük Festetics jövedelmi viszonyainak alakulását, pénz- és hitel­forgalmi aktivitását. Mint feljebb láthattuk, Festetics adminisztrációja a „bécsi skála" vagy kurzus adatait heti változó árfolyam szerint havi átlag alapján tar­totta nyilván, melyhez a korabeli sajtóban közölt árfolyamjegyzékek szolgáltak támpontul. Magától értetődik, hogy egy-egy év különböző időszakai eltérő valo­rizációs adatokat mutatnak, tehát az adminisztrációnak az ázsiómozgásokat fo­lyamatosan figyelemmel kellett követnie.5 0 A hitelpénztári rovatokban termé­szetesen időről időre találunk olyan tételeket, amikor jelentős összegű pengő (ezüst) forintot váltottak át „váltó papirosra".5 1 Ne felejtsük el azonban, hogy az átváltáskor kapott összeg egy adott időszak kurzusát tükrözi, hiszen egy hó­napon belül előfordulhatott akár 30%-os ingadozás is.5 2 A Bécsben megjelenő Magyar Kurírban közölt árfolyamok átlagértékei alapján a 6. táblázat váltócé­dulában megjelölt adatai átszámítva a következőképpen módosulnak, illetve összegezhetők: 7. táblázat Bevétel, jövedelem, adósságkezelés konvenciós értékben, 1813-1818 Évek 1813 1814 1815 1816 1817 1818 Őszes bevétel (pengő ft) 254 450 1)2 011 366 461 293 727 71 16? 364 889 348 756 15 350 364 106 476 946 99. 19.7 499 073 551 571 3 327 554 898 507 321 lie 544 623 865 49 Az Althan család felé fennmaradt, és a birtokai terhére korábban betáblázott tartozásait is ezen időszakban törölték. ZML TV/Y Be- és kitáblázási jegyzőkönyvek /Series in et extabulationum/ Elenchus No. 2. 50 A Magyar Kurír 1818. június 19-i számában az árfolyam a következő: „Száz forint húszas pénzért adtak váltó- czédulában: jún. 16-án: 248 '/2 - 17-én: 251 - 18-án: 250 '/3 - forintot." A lap ko­rábbi, 1818. március 31-i száma szerint „száz forint húszas pénzért adtak váltó czédulában március 27-én 274 1/3 forintot". 61 1814-ben Festetics György adminisztrációja 52 000 ft ezüst pénzért 92 849 ft értékű váltócé­dulát könyvelt el, vagyis a váltócédula árfolyama ekkor 178 volt 100 pengő forintra számolva. MOL P 276 778. cs. f. 122v. 62 A Magyar Kurírban közölt árfolyamváltozások éves átlaga:

Next

/
Thumbnails
Contents